A Google-népszavazás

2016.09.28. 19:19

A csatazaj sokszor elfedi, hogy pontosan miként és miért is kezdődött a háború, és egy idő után már nem is szorul újraellenőrzésre. A most vasárnapi népszavazás kiindulópontja nagyon más volt, mint amilyennek újabban tűnik.

A kvótás népszavazás tervét február 24-én jelentette be Orbán Viktor. Ugyanezen a sajtótájékoztatón egy másik népszavazásról is kérdezhették őt (privilegizált helyzetű) újságírók, ez az MSZP-nek a vasárnapi boltzár elleni kérdésleadási kísérlete volt. A miniszterelnök rosszallását fejezte ki, hogy ilyen méltatlan helyzet, melyben kopaszok megakadályozzák a népszavazási kérdések benyújtását, a rossz törvények miatt fordulhatott elő, és rögtön javaslatírásra szólította fel a vonatkozó szerveket.

A hatályos népszavazási törvényt épp Orbán Viktorék alkották. Orbán mindig eltávolítja magától a kevésé védhető ügyeket, a 2010 utáni legvitatottabb döntésekről egyszer úgy nyilatkozott, hogy azok egyéni képviselõi indítványokként születtek, nem tehetett ellenük semmit. Sajnálatos az újságírói kérdés elmaradása, hogy amúgy megpróbálta-e mégis. 

A fenti Orbán-rosszallás után olvashattuk értelmezésekben, hogy a hazatérő miniszterelnök tette helyre a kopaszos balhé dolgait. Eszerint neki nem volt része benne, legfeljebb párttársainak. Arról már volt szó itt nálunk, hogy a kopasz-gate levakarhatatlan a Fideszről, a sajtó oknyomozása után még a legelszántabb hívek legjóhiszeműbb magyarázatai sem nagyon juthatnak másra. Ezt a párt maga ismerte el, amikor a kopaszok túl nagy füstje miatt (azt hitték előtte, a közvélemény megint csak röhög majd a béna szocikon, nem így lett) maga törölte el a vasárnapi boltzárat. Orbánt ebből az egészből kihagyni nagyon merész, mondhatni újító gondolat. Ha most én élek a racionalitás legjóhiszeműbb változatával, Orbán legalább egyszer mondott valami olyat, hogy a szocik kérdésleadását "mindenképp" meg kell akadályozni (a "bárhogy" már erősebb változat).

Ám nem elég kihúzni a képből a boltzárasdit, amíg a kopaszok ügye ott marad a napirenden, és az mindaddig ott is marad, amíg a népszavazás fogalmához kötődik, az pedig újra és újra előjön a kérdés sorsának alakulása folyamán. Második lépésként tehát a népszavazás aktuális tartalmát kellett lecserélni, de gyorsan: ezért dobta be Orbán a kvótás népszavazás ötletét azon az első és utolsó napon, amikor a kopaszos balhéról még kérdezni lehetett. Ugyanazon a napon! - ilyen véletlenek nincsenek, vagy ha mégis, az már az "irányított véletlen" kategóriája.

A politikai kommunikációban is gyakorlat, hogy a fogalmakat minél előbb le kell foglalni, mert akié a nyelv, az adhat jelentést, és aki a jelentést adja, azé a valóság fölötti uralom. A politikai emlékezet ráadásul rövid, és csak olyan, mint a Google: az újabb és keresettebb tartalmak kiszorítják a régit.

A kormányzat a kvótás népszavazás meghirdetésével a népszavazás kifejezést lefoglalta a maga számára. Onnantól a népszavazás emlegetése már az újhoz kötődik, a Google meg a hírkeresők első találatait az adja, a Fidesz kopasszisztenciája meg szépen kiszorul a látótérből.  És ugye így lett? A gumicsont-bedobás egyik változatát láttuk ezen alkalommal. Egy kevésbé jólértesült Fidesz-szimpatizáns akár még úgy is emlékezhet, hogy a szocik kopaszai csúnyán próbálták megakadályozni a kormányt a népszavazás kiírásában.

google_nepszavazas_kesz.jpg
Mindez csak akkor működik jól, ha a kérdés simán átmegy, úgyhogy be kellett indítani a kormánygépezetet, és el kell ismerni: egy ennyire vitatható kérdés ilyen simán még nem ment át a jog szűrőin. Állítani merem, hogy aki tanulmányozta már más kérdések sorsát, tudja, hogy ennél kevésbé vitatottak is akadtak meg már a szűrőkön a múltban. Meglehet, ez a döntés volt jó, és a korábbiak rosszak.

Észre kell immár vennünk, hogy a hazai népszavazás intézménye megváltozott: ellenzéki műfajból kormányintézménnyé vált. A múltkor lett valószerűvé, hogy a kormánypárt emberei adogattak be népszavazási kérdéseket, hogy az ellenzék esetleges kérdése már ne versenghessen. A kormányszerv NVB könnyen átengedi a kormányét, visszadobja az ellenzékét. Az Alkotmánybíróság még nehezebben védhető kormányszervi működéssel simán alkotmánysértést követ el, átírja az alkotmányt, hogy ne legyen ellenzéki népszavazás. Az NVI egy munkatársa nagy valószínűséggel információt dobál ki a kormányoldalnak, hogy onnan valaki beelőzhesse az ellenzéki kérdésbeadót, majd amikor már ez sem megy, nem engedik bejutni, a biztonsági őr pedig a kézben tartott mappákról dönti el, hogy be lehet-e menni az épületbe, és mit ad isten, ezt kopaszok milyen jól tudják, hoznak is mappát. Ha az ellenzék visz is be aláírásokat, az könnyen kevés lehet, mert ott sok az érvénytelen aláírás, bár ugyanez a választási ajánlóíveken nem volt olyan nagy probléma. A kormányzat anyagai nem minősülnek kampányanyagnak, az ellenzék rendezvényei könnyen kampányrendezvénynek minősülhetnek. 

Mindezt a sort az élet még tovább fokozza majd. Itt az ideje, hogy fiatal jogászok-politológusok-nyelvészek összeálljanak egy csoportba, és korábbi kérdések igazításával, keverésével teszteljék a népszavazási és választási intézményrendszert.

Marad a kérdés, hogy a kormányfő bedobta volna-e a kvótanépszavazást akkor is, ha nem kell kisatírozni a kopaszok feltűnését. Talán igen, esetleg másik kérdésnek is szánhatták ellenzéki népszavazások mellé, vagy választások előtti megmozgatónak. Ezzel zárjuk, így mégiscsak vigasztalóbb.

Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!
follow us in feedly

A bejegyzés trackback címe:

http://politologus.blog.hu/api/trackback/id/tr5111750155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Asakura Hao 2016.09.29. 20:34:58

Igen!
Ezt valahogy mindenki elfelejtette.