Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért

2011. április 13. 07:07 - politologus

Tudom, mi van a cetliden!

Még egy állítás a Mandiner ckkéből:  

"a választópolgárok számára a tét egyértelmű volt. El is mentek szépen, és leszavaztak a kétharmadra. A második forduló már tényleg csak erről szólt."

A Mandiner két szerzőjének egy dologban igaza van: a szavazók gazdálkodnak a szavazataikkal, így pl. megosztják azt, vagyis listán erre, egyéniben arra szavaznak (egyes országokban neveket is sorba állíthatnak a listákon). De csak a saját szavazatukkal gazdálkodhatnak, máséval nem! A 2010-es második forduló pedig csak azért "szólhatott a kétharmadról", mert egy párt közel került ennek lehetőségéhez.

 Más lenne a helyzet akkor, ha mondjuk a választó látja, hogy van két nagy párt, amelyik kiteheti együtt a kétharmadot, ezt hirdetik is a kampányban, sőt, esetleg már több ciklus óta így kormányoznak. Ebben az esetben valóban feltételezhető, hogy a szavazók számolnak az újabb kétharmados lehetőséggel. De számolni vele még mindig nem jelenti akarni is azt!

 

A parlamenti többség matematikai képletek és szabályok sorozata útján alakul ki, a választókerületek nagyságától a bejutási küszöbön át a d'Hondt-formuláig, de még akár a frakcióalakítás szabályai vagy a független képviselők lehetőségei is bekavarhatnak. Olyan ez, mint a tenisz, ahol csoportosítják az elért pontokat, és megeshet az, hogy nem a legtöbb pontot nyerő nyeri a meccset. Ha ez megeshet, mégis hogyan vezetem vissza egy párt győzelmét egyéni akaratokra úgy, hogy ennek tudomása sincs a többi akarat számáról és döntéséről?

Egyszer még azt is levezeti valaki, hogy mivel az MSZP ellenzékbe került, a rá szavazók szándéka eleve ez volt. Kínos helyzet, ha teszem azt a választók annyira ellenzékbe szavaznak egy pártot, hogy az a parlamenti mandátumokban többséget szerez, és listavezetője hülyén néz, amikor az államfő kormányalakításra kéri fel...
 
Közgazdasági logika mentén: ha Balaton szeletet veszek, a Nestlé pozícióját emelem, és mivel nem Milka Waffelinit vettem, a Kraftot pedig a csőd felé toltam. DE EGYIK ESETBEN SEM A PIACVEZETŐVÉ TÉTEL VAGY A CSŐDBE VITEL VOLT AZ EREDETI CÉLOM, EZ CSAK A MATEMATIKAI VÉGEREDMÉNY!

 

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Politológusblog Facebook-csoportjához!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://politologus.blog.hu/api/trackback/id/tr672822124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért