Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért

2011. október 24. 21:13 - politologus

Világforradalom után - Demokráciák az információ korában

A cikksorozat előző részében az október 15-i "világforradalom" akció kapcsán elmélkedtünk a nyugati demokráciákban tapasztalható elégedetlenségi hullámról, és a lehetséges megoldásokról. Most e demokráciák életét, a politika alakulását leginkább meghatározó folyamatokról lesz szó.

Ha napjaink társadalmáról, az információs társadalomról szólunk, feltétlenül érdemes Manuel Castells spanyol szociológus álláspontját megnézni, állításait mindig nagyszámú empirikus példával támasztja alá. Az alábbiakban Castells Az identitás hatalma c. könyvének egyes részeit foglaljuk össze. (Forrás: Manuel Castells: Az információ kora: gazdaság, társadalom és kultúra. II. kötet - Az identitás hatalma, Bp, 2006, Gondolat - Infonia.)

Az 1990-es évektől a a politikai rendszereket botrányok szakadatlan láncolata rázta meg - és akár rendszereket is átformált - , kisebb részben egy vezető személyes erkölcsei (általában szexuális élete), nagyobb részben korrupciógyanú által.
A mi társadalmunk nem korruptabb, mint a korábbiak, a korrupció lelepleződése éppenséggel a demokratikus társadalom és sajtószabadság ismérve lehet. Az USA-ban a Watergate-ügy után megnövekedett korrupciós ügyszám oka nem a korrupció növekedése volt, hanem hogy a politikai szereplők rájöttek: még a leghatalmasabb hivatal is lejáratható általa.


 Miért most, régen miért nem hatott így a korrupció? Egy sor strukturális tényező, nagypolitikai tendencia gyengítette meg a demokratikus politikai rendszereket. A politikai versenyzők a választók centrumát célozzák, az ideológiák háttérbe szorultak, mindenki minden témában megnyilvánul, homályosabbá váltak a pártálláspontok, így a szavazók inkább a pártok és jelöltek megbízhatóságára lettek egyre érzékenyebbek, mintsem álláspontjuk tartalmára. A politika perszonalizálódása miatt a személyes tulajdonságok válnak a fő támadási tereppé.

A másik fő ok az információs társadalom kialakulásához köthető. A botrányok a szimbolikus hatalomért folytatott harcok, amelyekben a hírnév és a bizalom forog kockán. Az információ korában a hatalom alapvető forrása épp a szimbolikus hatalom, vagyis az emberek tudatának alakítására való képesség. Így lesz a botránypolitizálás a legfőbb fegyver az információs politikában.

Ehhez jó terepet nyújt a politika és az egész társadalom médiavilágba záródása: a választó innen tájékozódik, a politikus ide akar bekerülni. A médiapolitika pedig egyre költségesebb (közvéleméykutatás, marketing, reklám, imázsépítés, elemzés stb.), a politikai erők az üzleti érdekcsoportoktól szereznek pénzt. Idővel mindenkiről található lesz kárt okozó információ, aminek valóságos piaca alakul ki.

"A botránypolitizálás legfőbb színtere a bírósági vagy parlamenti vizsgálat, ami elítéléshez, s egyre gyakrabban politikai vezetők bebörtönzéséhez vezet. Bírák, ügyészek és vizsgálóbizottsági tagok lépnek szimbiózisba a médiával. Védelmezik a médiát (biztosítják függetlenségét), s gyakran kiszámított szivárgásokkal táplálják. Cserébe a médiumok megvédik őket, médiahősökké válnak, s a média támogatásával néha még sikeres politikusokká is. Együtt harcolnak a demokráciáért és a tisztakezű kormányért, ellenőrzésük alatt tartják a politikusok túlkapásait, elragadják a hatalmat a politikai folyamattól, hogy elterjesszék a társadalomban. Eközben pártokat, politikusokat foszthatnak meg legitimitásuktól, s ugyanezt tehetik a politikával, s végső soron a demokrácia adott formájával is." - írja Castells.

Amit a spanyol szerző ír, a Gyurcsány elleni eljárás célszerűségét is magyarázza. Sokaknak biztos nehéz elfogadni akár azt is, hogy elsősorban a politika szimbolikus terének kihívásai szülnek "nokiásdobozokat" és "viszkisüvegdobozokat", mintsem maga a korrupció. Sajnálom, ha egyeseknek csalódást okozok, de nekem mindig gyanús volt a legutóbbi választások előtti botrányhullám. Még mielőtt az ilyen ügyeket rögvalóságnak fognánk fel, gondolkodjunk el az információs demokrácia valódi természetéről, ehhez kívánt segítséget nyújtani a fenti összefoglaló.

(Folytatjuk.)

 Ha tetszett az írás, csatlakozz a Politológusblog Facebook-csoportjához!

2 komment
· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://politologus.blog.hu/api/trackback/id/tr153327324

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Október 23-án eldőlt Brüsszelben: Magyarország középkori kalandparkként működhet tovább 2011.10.25. 09:48:32

A média ugyan arról számolt be, hogy az október 23-ára időzített brüsszeli EU-csúcs Görögország megmentéséről és az EU jelenleg meglehetősen ingatag pénzügyi helyzetének stabilizálásával kapcsolatos kérdésekről fog szólni, a program, mint azt megtudtuk...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szivatnakanyám 2011.10.25. 10:52:14

A rendszerváltás a kommunista hatalom megszüntetése,egy új demokratikus szabad állam létrehozása miatt történt. Az akkori MDF,SZDSZ,FIDESZ, KISGAZDA erők megjelenésével.Elképzelhetetlennek tartom,hogy e nagy kommunista ellenes szabadon választott parlamenti erők minden mutyi nélkül engedték a volt MSZMP párt utódpártjának megalakulását.Miközben minden parlamenti képviselő alkotmányos joga volt minden iratba való betekintése.Nem földalatti titkos páncéltermekben voltak elrejtve.Nagy országfelosztásnak kellett a háttérbe lenni ahhoz,hogy mindez megtörténjen. Elég idő telt már el miközben már minden kiárultak, hogy a jelenlegi politikai hatalom megörzése ill. bebetonozása érdekében elő elő kerüljenek egy-egy kompromitáló irat.Eléggé zsarolhatóvá váltak egymással szemben.Más mondvacsinált kreált ürügyeket kell keresni,hogy 20 év után elégtételt akarjanak venni?Ezzel már rég elkéstek és nem is hitelesek ebből a szemszögből nézve.
Igazi felelősek nincsenek ,mindig csak egy kolonc van a társadalomnak odadobva.Lásd Kulcsár, Hagyó stb.Ha ilyen politikai státuszkóban ellehetett követni ilyen visszaéléseket, mi lehet a jéghegy csúcsán??? Ez az igazi kérdés és erre kellene igazi választ adni, vagy megkeresni.
-Százalékos önkormányzatok??
-Elprivatizált pénzek?
Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért
süti beállítások módosítása