"A görögök után legtöbben Magyarországot raknák ki a NATO-ból" - írta minap az Index egy külföldi szakértők közötti kutatás eredményéről tudósítva. Potyautas - ez a szitokszó, ami az ilyen szövetségek tagjai között az alulteljesítőknek jár, s nekünk ismerős lehet a Varsói Szerződés időszakából is. Hogyan jutottunk idáig, mit rontottunk el? Cikksorozatunkban nagy vonalakban áttekintjük a magyar honvédelmi, biztonsági és szövetségi politika elmúlt tizenöt évét.
Kezdjük a problémával: a honvédelem nálunk a politika mostohagyereke. Amit a múlt politikaalkotásából leginkább észlelhettünk: 1.) a koncepciók hiánya vagy rossz időzítése, 2.) a külső és a belső követelmények be nem tartása, 3.) a krónikus pénzhiány.
A stratégiaalkotásban a külső körülmények gyors változása is okozott problémákat, pedig korábban sem ment minden simán (talán azt leszámítva, hogy térségünk országai hasonló integrációs mintát követtek, és a térség stabilizálódott).
A NATO-csatlakozás után 2002-ben készült már az új, a 2001. szeptember 11. utáni helyzethez mért stratégia, amit a következő kormány felülírt, az EU 2003-as stratégiája pedig időszerűtlenné tett. A 2004-ben készült újabb kormányhatározat visszavont a rendszerváltás óta követett prioritásokból, de reagált új biztonsági helyzetre. 2004-ben az ország egy nagy bővítés keretében az Európai Unió tagja lett. A 2006-tól kezdődő ciklus elején a külügyminisztérium kutatóintézetek bevonásával kezdte el kidolgozni az új külpolitikai koncepciót, amely már számol a gyökeresen megváltozott helyzettel. A 2008-ban elfogadott dokumentum a biztonságot komplex kérdésként kezeli: a katonai mellett figyelembe kell venni, a politikai, emberi, kisebbségi jogi, környezeti, gazdasági, technológiai stb. tényezőket is, és kiemelten a szociális biztonságot.
Ebben a szemléletben az egyes országok biztonsága (még egymástól távol esőké is) egymástól elválaszthatatlan. Foglalkozni kell azzal, milyen világban, milyen Európában szeretnénk élni, és egy ország biztonságának garantálását ez a stratégia legfelső szinten a nemzetközi szervezetekhez helyezi, a NATO-hoz és az EU-hoz. Bár a bipoláris világrend felbomlása, majd az EU közös kül- és biztonságpolitikájának erősödése felveti a NATO szerepének újraértelmezését, a szervezet létének értelmét, egyelőre országunk a NATO erősödésében érdekelt, a tagságot alapvetőnek tartja. Ugyanígy az EU-ban is a közös védelempolitika elmélyülésében, az integráció fokozásában vagyunk érdekeltek.
Ma Magyarországnak olyan biztonsági kihívásokkal kell foglalkoznia, mint az energiaellátás, a migráció és demográfia, a gazdaság ügye, a csökkenő bizalom, a belső feszültségek, a határon túli magyarok helyzete.
Nézzük honvédelmünk alakulását, s közben NATO-tagságunk történetét!
A délszláv háború idején került sor először magyar részvételre külhoni békefenntartó műveletekben: először az IFOR, majd az SFOR keretében zászlóaljnyi, hidak felújítását és pontonhidak építését végző műszaki kontingens dolgozott Horvátországban, ennek során professzionálisabbá vált a magyar hadsereg, egyben a leendő szövetségesekkel is mód nyílt az együttműködésre. Annál tragikusabb volt viszont, hogy ezekben az esetekben explicit láthatóvá vált Magyarország lemaradottsága: egyetlen akcióba sem lehetett volna egyik napról a másikra belépni, az állomány adott állapotában részt venni, mindhez azonnali és óriási ráfordításra volt szükség.
1998-tól az Orbán kormány pótolta a korábban hiányzó 10-15 éves stratégiai tervezést, keményen racionalizált, átszervezett, foglalkozott a személyi állomány morális állapotával is, és ekkor került sor a NATO-ba való belépésre is (1999). Erre az időszakra esett a koszovói konfliktus, amelynek megoldásában országunk is részt vett. Ahogy elődje is, ez a kormány is azzal szembesült, hogy nincsenek a nemzetközi feladatokra azonnal, külön képesítgetés és eszközbeszerzés nélkül bevethető, készültségben tartott erők. (Hasonló tapasztalat származott a tiszai árvízi munkálatok idején végzett műveletekből is.) A haderőstruktúra területén meg kellett határozni az ország reális képességeit, kialakítani ezeket a nemzetközi békefenntartó műveletekben azonnal bevethető alakulatokat.
A szakértők bírálata szerint az utóbbi, gyorsan bevethető erőkön belül harci alakulatokat is fel kellett volna állítani, és a NATO-vállalások sikeres teljesítéséhez elégséges forrást (a GDP 1,7%-a helyett 2% körülit) kellett volna biztosítani.
Még az Orbán-kormány időszakára esett a MIG-29-es vadászrepülőgépek utódjáról szóló döntés, az amerikai F16-os és a svéd Gripen közül az utóbbira esett a választás, mert utóbbi ajánlat nagyobb gazdasági ellentételezést ígért.
A 2002-től regnáló új kormánynak már a megváltozott biztonságpolitikai környezetnek kellett megfelelnie. Az ekkor született határozatok szerint az ország alapvetően biztonságban van, amit a NATO garantál. De az is cél, hogy a NATO műveleteiben könnyen részt vehessünk egy még az eddigieknél is kisebb, de jóval modernebb és ütőképesebb hadsereggel, így - és a 2% felé törekvés vállalásával - visszaszerezhető a NATO bizalma is.
A reformprogram a a hadsereg állapotát felmérő Védelmi Felülvizsgálattal indult, ami szinte tankönyvi módon járt el a célok felvázolásától indulva a választható megoldási alternatívák hatáselemzésén át a prioritások meghatározásáig. A vizsgálat tapasztalatait és a bejárandó utat az Úton a XXI. század hadserege felé című dokumentumban foglalták össze. A 2003-as NATO-csúcson tett vállalásokkal együtt a kormány egy modulszerű, multifunkciós, nemzetközi színtéren bevethető hadsereget létrehozását kezdeményezte. A védelmi költségvetés reformja el is indult, de csak kísérlet maradt, mert a kormány túlterhelte az országot a 2002-es jóléti intézkedésekkel.
A 2006-tól soros Gyurcsány-kormány először a múlt gigahiánya, majd a gazdasági válság miatt nem tehette költségvetési prioritássá a honvédelmet, inkább erősen racionalizált, többnyire fiskális szempontok uralma mellett. Ez érintette a személyi állományt, a hadvezetés középszintjét, a toborzás változását. Eredmény, hogy a harcoló alakulatok száma emelkedett, de sajnos e ciklus alatt sem állt fel egy olyan finanszírozási forma, amely garantálja a védelmi kiadások folyamatosságát. Sőt, a haditechnikai fejlesztések újra csak elmaradtak, a tartalékos rendszer most sem telt fel tartalommal. A 2007-ben a honvédelem jövőjével foglalkozó országgyűlési határozat az eddigi folyamatokat egyértelműsítette, kilátásba helyezte a fejlesztéseket. Csakhogy a politika ismét megfeledkezett egy nemzeti-katonai stratégia megalkotásáról, a változtatások továbbra is úgy zajlanak, hogy nem tudjuk, milyen haderő-modellt akar üzemeltetni az állam.
A második Orbán-kormány első két évében tiszta, átlátható viszonyokat ígért a területen, és elkötelezte magát egy lassú, de talán épp ezért tartható fejlődési pálya mellett. Külpolitikai megítélésünk azonban romlott a kétharmados nyomulás meglehetősen sok és látványos akciója miatt, így érthetőbb a mostani erősebb bírálat NATO-tagságunk kapcsán. A balti légtér védelmébe 2016-tól történő "beszállás" bejelentése és előkészítése most zajlik, a végrehajtás már bőven a következő kormányzati ciklusra esik.
(Folytatjuk.)
Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!
Follow @Politologus
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Hadkötelezettség és az emberi jogok 2012.05.27. 10:05:48
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.26. 21:25:35
Pobjeda Rezső fémipari TMK-s 2012.05.26. 22:40:54
Nemsokára eldördülnek az Auróra cirkáló ágyúi és a dolgozó nép visszaveszi a rabló tolvaj vadkapitalista imperialista szivarozó bankároktól az elrabolt jussát!
A munkás bére az égre kiált!
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.26. 22:56:36
Rwindx 2012.05.26. 23:11:57
bazd meg 2012.05.27. 00:13:06
Nick Leeson 2012.05.27. 00:15:57
Measurer 2012.05.27. 00:36:25
pandacsökiboborján 2012.05.27. 00:49:36
"költségvetési prioritássá a honvédelmet" hát ez jó...mintha ez lenne a legnagyobb gond. én voltam ht. tiszt,de leléptem a cégtől. Mocskos korrupt társaság és véleményem szerint csak az életképtelen,lusta emberek gyűjtőhelye. Minek pénzt költeni egy olyan "hadseregre"ahol még közelharc oktatás sincs. Pár hét Kravmaga kiképzéssel valaki képessé válik ,hogy elvegye egy képzett katona fegyverét,mert azt se tudja a nyomorult,hogy mit csináljon...de a lényeg ,hogy a parancsalaki foglálkozáson minden szépen menjen...azt a pénzt,amit honvédelemnere költenek,inkább át kellen utalni az USA-nak,egyfajta védelmi pénzként
vontod75 2012.05.27. 00:49:54
Ajánlott videó:
www.youtube.com/watch?v=uCt0hcaBtOM
csizmater 2012.05.27. 00:51:49
vontod75 2012.05.27. 00:56:54
olap 2012.05.27. 01:31:01
vontod75 2012.05.27. 01:45:46
Sanda gyanu 2012.05.27. 01:59:53
Niebur 2012.05.27. 05:29:56
Rendkívül sokoldalú, kosszú ideig tartó tapasztalata lehet, ha ilyen módon formál véleményt. Biztos, hogy igaza van?
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.27. 06:43:48
@olap: Orbán felajánlásában volt a 2015, a csütörtöki hír már 2016-os kezdésről szólt. Ez azért is valószínűbb, mert a tervek szerint csak 2016-tól költhetünk többet honvédelemre, addig max. szintentartás.
lüke 2012.05.27. 07:08:06
Peppone Botazzi 2012.05.27. 07:16:06
A hétköznapi felszerés.katasztrófális, 40 fokban us téli bakancs van csak, mert nem lehet nyárit beszerezni. Milyen modernizációról beszélünk amikor lábbelit nem tudnak adni az embereiknek...
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.27. 09:39:14
mizrolist 2012.05.27. 09:44:42
bucbuc 2012.05.27. 09:45:25
Vmi középiskolai dolgozat?
A bóvli kormány most már a lottóval is csal!! 2012.05.27. 10:02:15
Már csak azt kéne tudni, hogy Harrach Péter szerint 3 fiú > 5 lány, esetleg ≥. Az mindenesetre világos, hogy a képlet alapján egy fiú az legalább ötharmad lányt ér. Ahogyan az is, hogy Harrach Péter szerint a nők másodrendű állampolgárok. Viszont érdekelne, hogy a képviselő úr milyen (hit)tudományos kutatásokkal támasztja alá ezt az állítást – ha már így „nagyobb összefüggésekben, társadalmi összefüggésekben” nézi a dolgokat. Természetesen az identitásának megfelelően.
Harrach Péter nyugodtan előadhatja véleményét a a párttársainak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a templomban vagy baráti körben is. Az országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának tagjaként azonban nem. Egyfelől, mert az általa is megszavazott Alaptörvény XV. cikkének 3. pontja kimondja: „A nők és férfiak egyenjogúak.”
Másfelől mind a magyar, mind az uniós értékrend szerint megengedhetetlen, hogy a törvényhozó testület egyik tagja a nők alacsonyrendű voltát deklaráló megjegyzést tegyen.
Azt csak nagyon halkan jegyezném meg, hogy a frakcióvezető úr - – úgy is, mint a magyar politikai élet mérhetetlen támogatottságú alakulatának képviselője – az általa mélységesen lenézett nők adójából is kapja a fizetését. Bár tudom, hogy a pénznek nincs szaga – ha következetes önmagához –, holnaptól lemond a jövedelmének feléről. Vagy legalább is elmormol egy bocsánatkérést. Arra, hogy eltakarodjon a politikai életből, ahogy az minden más kulturált országban történne, és a továbbiakban a kánonjog területén fejtené ki áldásos működését, gondolni se merek.
Ilyen álszent, sunyi, gőgös, jellemtelen bóvli banda vezeti az országot!
Mea culpa?
manager2008 2012.05.27. 10:05:29
Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2012.05.27. 10:07:13
Nem leszünk játékszerek! Önkéntes legyen és ne kötelezettség!
Küldetés
A működését 2004.11.13. - 2011.08.11. között felfüggesztett HEL pártoktól független civil mozgalom. Kizárólagos célja a hadkötelezettség, a sorkatonai szolgálat, a kényszersorozás mielőbbi felszámolása. A politikai nyomásgyakorlás törvényes eszközeit felhasználva sürgeti a cél elérését, az emberi jogokat súlyosan sértő, elavult intézmény megszüntetését.
Leírás
A HEL 2004 november 13-i közgyűlése megállapította, hogy a HEL lényegében elérte célját és felfüggesztette a HEL működését. A web lapot azonban folyamatosan frissítjük. Alakult egy Figyelő Bizottság, ami újraindíthatja a HEL működését, amennyiben arra szükség mutatkozik.
www.facebook.com/hadkotelezettseg.megszuntetese
ColT · http://kilatas.great-site.net 2012.05.27. 10:34:12
@manager2008: Budapest az ország, különben is :D
@Sanda gyanu: Különben sem áldoztuk volna, mert úgyis el lett volna sikkasztva :D Valami Pintér vagy Drazsé cégen keresztül.
A bóvli kormány most már a lottóval is csal!! 2012.05.27. 10:41:57
Köszönjük O. Viktor és bandája!
Takarodjatok már a fenébe!
www.youtube.com/watch?v=zDEX-YL-v2k
vontod75 2012.05.27. 10:42:12
mallac 2012.05.27. 10:54:00
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.27. 10:55:24
Kutchek (törölt) 2012.05.27. 11:21:03
"Ha választani kellene, akkor a különböző szakértőkből, de amerikai képviselőkből is álló 59 válaszadó közül öten Magyarországot tennék ki a NATO-ból a Foreign Policy felmérésében, csak a minden harmadik megkérdezett szemét szúró Görögországot mellőznék többen."
59 megkérdezetből 5 rakna ki minket. Ez még 10% sincs, szemben a görögök 33%-os elutasítottságával. Gonodolom volt valaki aki Dániát, más meg Luxemburgot baszná ki.
Tény, hogy ramaty állapotban van a honvédelmünk, de azért kellünk mi is a NATO-nak. Ha másért nem akkor a statisztikák miatt. Nem mindegy, hogy 2 ország van jelen Afganisztánban vagy 12, így lesz nemzetközivé a saját háborújuk.
Akkor meg fizessék meg az árát!
vontod75 2012.05.27. 11:39:09
Más...
Saját megítélésem szerint a XXI. századi Magyarország legnagyobb kihívásai a következőek:
- demográfia. A lakosság lassan de biztosan egyre inkább elöregszik, mintha ez még nem lenne elég az aktív, potenciális adófizetők között eszméletlen nagy a külföldre vándorlók, vagy külföldre vándorolni szándékozók aránya. Tovább árnyalja a képet, hogy egész térségekből szorul ki a magyar lakosság, kezdenek összefüggő, csak cigányok által lakott területek kialakulni. (pl. Ormánság, Borsod)Nagyon oda kell figyelni, nehogy mi is megkapjuk a saját Koszovónkat...
- gazdaság : Azt hiszem nem kell részletezni, a magyar gazdaság elmúlt időszaki teljesítménye a bányászbéka fenekét súrolja alulról. A multik exportja nélkül még ennél is rosszabb lenne.
- diplomácia. Ez a terület amiben hagyományosan rosszul teljesítünk. Az európai politikát irányító négy nagyhatalom közül hárommal rossz a kapcsolatunk (emlékezzünk csak a Merkel féle kokira, vagy Sárközy nyilatkozataira, vagy a Putyin fémjelezte Oroszország reakcióira a Moszkva tér, emlékmű áthelyezés témában ... Mondjuk utóbbiról a Trigránit tulajdonosi köre tudna referálni)A szomszédos országok gyakorlatilag utálnak minket, a hagyományosan baráti középhatalmakkal (Lengyelország, Törökország) kb nulla az együttműködés.
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.27. 13:14:46
Szóval, folyt. köv., talán holnap.
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.27. 13:18:25
A katonai puccsról Orhan Pamuk Hó c. regénye jut eszembe (jó, az török, de akkor is), amiben az író azzal provokál, hogy a katonai puccsokat az emberek jóleső nyugalommal veszi tudomásul, hogy most rend lesz...
olap 2012.05.27. 15:18:47
politologus · http://politologus.blog.hu 2012.05.28. 09:56:51
A következő rész HAMAROSAN ELKÉSZÜL, még kb. 1 óra, keressétek azt is!
Köszi: P.