Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért

2012. október 04. 11:38 - politologus

Romopoly - a magyar-cigány társasjáték

Bejegyzés alcíme...

Egy a Jobbikról szóló bejegyzésben a cigányság és a többségi társadalom viszonyrendszerét társasjátéknak neveztem. Most ideje megmagyaráznom, miről is van szó. Arra kérem az olvasót, egy kicsit tegye félre korábbi ítéleteit, és fogadja be a lenti gondolatmenetet türelemmel és megértéssel.

A magyar-cigány társasjáték lényege, hogy társadalmi méretekben játszák, megvannak a kiosztott szerepek. A dobókocka értéke a legváltozandóbb, befolyásolja a pillanatnyi előrehaladást, de azon kívül minden a maga szabott rendjében megy előre, lényegében változatlanul. Részese majd’ mindenki, egyesek nagy erőbedobással játszák, mások komolyan, de inkább rutinból, ismét mások csak unottan, hogy meglegyen a minimum létszám, a maradék pedig csak néző próbál maradni, de beszólásaival kvázi-játékos lesz.

E játék minden sarkon folyik, és alapvetően az az ember élménye, hogy játékosaik szeretik, és ebben - valamint a szabályokban - elég nagy egyetértés uralkodik. Sarkosra váltva: a hétköznapokban, munkában vagy otthon egy kis egyetértés kiváltásához a legbiztosabb, ha társainkkal együtt szidjuk a cigányokat. Sok következménye nincs, a szintén közösségteremtő dohányzás is ártalmasabbnak tűnik, a valamiféle tiltás, keretek közés szorítás pedig még az összekacsintás pluszélményét is adja.

Egy társadalmi csoportról még a szociológusok is úgy beszélnek, hogy az szeretne, akar, tud mozogni valamerre, bár ők az egyszeri polgárral szemben tudják, hogy e fogalmazás metaforikus. A valóságban nehéz egy csoport együttes mozgását befolyásolni, az nem megy, hogy valakinek megmondjuk, hogyan kell élnie, és akkor az majd úgy is lesz, a hatás sokszor pont fordított. Ráadásul a cigányság sem egy egységes csoport.
Amikor a cigányok integrációjáról beszélünk, az sem csupán az egyének szándékváltozásán múlik, hanem az időn is, a nagy-nagy időtávon, és számos társadalmi paraméter megváltozásán. Sajnos tudomásul kell venni, hogy sokaknak a jelentős változás (életcélokban, -színvonalban, -eszközökben, gondolkodásban stb.) már reménytelen. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy majd a gyerekeknél elindítható a változás - csakhogy a gyerekek változását a változásra reménytelenek közelsége fékezi. Mindezt azért fontos tudni, mert egyesektől a lehetetlent várjuk el, ám ha egyáltalán nem várjuk el, a változásra esélyeseket szakítjuk le végleg.

A többségi társadalom cigányokkal szembeni ellenérzései leginkább az életmódra vonatkoznak. Kevés ennél fontosabb dolog van az ember számára. Emlékezzünk arra a hidegháborús amerikai vélekedésre, hogy a kommunisták az életmódunkra törnek, azt akarják megváltoztatni, ez mindenkire mélyen hat. Azonban az életmódon változtatni borzasztó nehéz, folyton ébernek lennünk, hogy rossz szokásaink ne csontosodjanak életmóddá, mert az gyakran már elvesztett csata. Nézzük meg gyermekeinket, akiknél minden oly változandónak tűnik, mégis mennyire nehéz belőlük cumi(süveg)mentes, egyedül alvó, önállóan játszó, keveset tévéző és internetező, sokat olvasó embert nevelnünk. Téved az, aki úgy gondolkodik, hogy megmondja a cigányoknak, milyen életvitelt folytassanak, akkor azok majd úgy is tesznek - a saját szeretteinknél is alig tudunk életmódváltozást elérni.

A többséget persze nemcsak életvitelében, hanem anyagilag is érinti a cigányság jelenléte. Ha a környékre több cigány költözik, csökken az ingatlan keresettsége és értéke. Amint egyesek érzékelése szerint a közeli iskola “elcigányosodik”, ők másik, távolabbi iskolába íratják gyereküket.
A szabad iskolaválasztás amúgy is kulcskérdés. Emlékszem Pokorni Zoltán azon mondatára még miniszterként, hogy a szülő joga eldönteni, gyermeke milyen szociokulturális közegben jár iskolába. Ez valószínűleg egyezik többségi vélekedéssel, és nagyszerűen szolgálja az elit érdekeit: szükségszerűen létrejönnek “jó iskolák" az elit számára, “rossz iskolák" a leszakadó rétegek számára, és persze sok átlagos iskola, és ez az állapot konzerválódik. Kínos, de a gyermekét megvédeni kívánó szülő egyszerre járul hozzá a cigányság helyzetének konzerválásához és az elit iskolákat kisajátító törekvéseihez, vagyis mindkét társadalmi csoport kulturális reprodukciójához. Íme e társasjáték szépsége és rútsága.

Kultúrája azonban sok mindennek kialakulhat, és itt értünk el a lényeghez. Nemcsak a cigányság körében alakult ki egy viselkedési kultúra, hanem a többség cigánysághoz való viszonya, az előítéletek tömege is már kultúrává szilárdult. Tegyük fel, hogy a cigányság integrálódik, vagyis magyarul úgy él, ahogy a többség elvárja. Azt gondoljuk, aki korábban a cigányság életmódját bírálta, pláne a súlyosan előítéletes rész, most a változás után meakulpázik, és észre sem veszi, hogy cigányok is vannak a földön? Ugyan már! Ha a cigányság integrálódik, és egyenrangú partnerré válik a mindennapi megélhetésért, az erőforrásokért folytatott versenyben, akkor az ismét csak konfliktusok és előítéletes vélekedések tömegét generálja, mert annak kultúrája már adott. Ez ugyanúgy egzisztenciális alapon, vagyis húsba vágó módon történik, mint korábban.

Egyik vonaton utazásom során belehallgattam fülketársam, egy történelemtanár (és valószínűleg valamilyen vezető) és partnere beszélgetésébe. A tanár egyik korábbi állomáshelyéről áradozott, és leginkább az ottani, a vidéki emberekről való értekezés közben mondta, hogy "azok jó cigányok voltak, tudták hol vannak a helyeik". Ki tudja, hányan gondolkodnak még így, nemcsak játékosnak lenni a társasjátékban, hanem győztesnek is. Kérdés az is, hogy a többség akarja-e a valódi integrációt.
Tanulságos a cigányvajdákról írt posztom fogadtatása. A többségi társadalomtól a cigányság felé ellentmondásos viszonyulás és elvárás tapasztalható: egyrészt a cigányok oldják meg a problémáikat maguk, másrészt óriási a bizalmatlanság a cigányság bármiféle mozgolódásával szemben.

Mit lehet tenni, hogyan indítható meg valamiféle változás? Az előítéletek megléte nem segít ebben, de azt is tudni kell, hogy az előítélet természetes védelmi reakcióként működik, inkább kezelni lehet, mint kiiktatni. Ezeken felül - ne tetessük süketnek magunkat - rendkívül értelmes emberektől is hallani “javaslatokat” a “megoldásra”, a cigányok külön országba telepítésétől kezdve a Holdra fellövésükig. A többség nem véreskezű fasiszta, az ilyen elképzeléseket is jóindulatúan az elégedetlenség fokát kifejező metaforának kell vennünk.

A legfontosabb változ(tat)ási irány szerintem a társasjáték létének tudatosulása és tudatosítása. Minden egyéb kellék már ismert, csak nem alkalmazott, de a társasjáték előnyére válik, ha bevesszük a játékba: a kis lépéseket, a gesztusokat, a megértést és a “lehetetlen” mennyiségű türelmet.

Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!
follow us in feedly

29 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://politologus.blog.hu/api/trackback/id/tr234819514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Azúrkék égbolt (törölt) 2012.10.04. 18:58:24

Attól válik valaki emberré, hogy méltón viselkedik.

Nem attól, hogy úgy néz ki.

Kötelességek, majd aztán jöhetnek a jogok.

Anselmo 2012.10.04. 19:13:22

A szegregációmentes iskolát embertelennek tartom, mert arról szól, hogy egyesek szívesen feláldoznák MÁSOK gyerekeit egy ideológiáért. Az ilyen embereknek javaslom, hogy költözzenek önként a cigánysorra, saját maguk mutatva jó példát, ahelyett, hogy másoknak beszélnek róla.

unionista (törölt) 2012.10.04. 19:16:25

a magyar parasztok döntő többsége béresnek vagy cselédnek képzelte a cigányokat. a probléma, hogy a romák tradicionálisan közösségekbe szeretnek dolgozni. nem akarnak családi gazdaságot.

szerintem az egyik lehetséges megoldás, hogy a roma szövetkezet, ami olyan, mint egy zsidó kibbutz.

en.wikipedia.org/wiki/File:PikiWiki_Israel_3290_Picking_Cotton.jpg
en.wikipedia.org/wiki/File:PikiWiki_Israel_6009_Gan-Shmuel_sh1-_14.jpg
en.wikipedia.org/wiki/File:PikiWiki_Israel_802_Kibutz_Gan-Shmuel_bs9-_65_%D7%92%D7%9F-%D7%A9%D7%9E%D7%95%D7%90%D7%9C-%D7%97%D7%92_%D7%94%D7%91%D7%99%D7%9B%D7%95%D7%A8%D7%99%D7%9D_1959.jpg
szerintem ez nagyon is passzolna. ha egyes kistérségekben cigány közösségek kapnának földet. és ott hozzák létre a maguk agrárgazdaságát. ha a nemzetiségek nem bíznak egymásban, akkor a magyar családi gazdálkodás mellett a roma szövetkezeti kultúrát kellene megteremteni.

persze nagyon sok mintázat van. körzetenként kellene eldönteni, hogy a nemzetiségek milyen kultúrát (vallást), és milyen termelési módot (agrárkultúrát) választanak maguknak.

tartományi keretek között kisebbségi szószólókat (vajdákat) kell választaniuk. az integráció mellett lehetőséget kell adni az asszimilációra.

bonyolult kérdéskör ez. ultra rövid távon ez egy igazgatásrendészeti kérdés. de alapvetően ez egy kultúrantropológiai kérdéskör. a putrikba és a gettókba vidékies és városias antopológusokat (néprajzosokat) kellene küldeni. és ezeknek a közösségeknek kitalálni valamilyen civilizált identitást. a pártpolitikát pedig amennyire csak lehet távol tartani ezektől. mert ez ügyben az összes párt elhasalt. az összes.

Rosszalvó 2012.10.04. 19:25:14

mért nincsenek hozzászólások?

unionista (törölt) 2012.10.04. 19:36:05

@Anselmo:
egyszerű technikák hosszú sorát lehetne mondani, ami egy szövetségi iskolában létrehozza kvázi szegregációt.

ilyen például testnevelés tagozatos osztály. ahová a putris cigányok simán beiratnák a gyerekek többségét. feltéve, hogy ehhez jár váltás ruha, tornacipő. vagy akár a délutáni sport után extra étkezés.

na most persze a cigány fiúk között is vannak kevésbé agresszívek. ők meg járhatnak biológia tagozatra. vagy táncra. vagy amire akarnak.

és a magyarok közül a kifejezetten erős testalkatúak is mennek az emelt szintű tesi osztályba. és akkor majd ott versenyeznek kötélmászásban, távolugrásban, kislabdahajításban, fociban, vagy amiben akarnak.

ha az iskola mérete elegendően nagy (egy évfolyamon belül 6-8 osztály is indul), akkor létrejöhet egy természetes elkülönülés és átjárás az osztályközösségek között.

csak ehhez az infrastruktúra nem adott. két ok miatt. az egyik, hogy az egyház ezt kimazsolásta. feudális felekezeti iskolákat akarnak. föderális (szövetségi) iskolarendszer helyett. római katolikus egyházról van itt szó. folyik egy feudális restaurációs kísérlet. amibe a magyar társadalom belebukik.

a másik, hogy a fővárosi értelmiség egésze nem érzékelte, hogy ehhez a szekuláris projekthez több ezer milliárd forintot kellett volna betolni a vidéki iskolarendszerbe. az uniós forrásokat majdnem teljesen a szövetségi iskolarendszer kiépítésre kellett volna fordítani. úgy hogy a kárpát-medence régiói és eurorégiói autonómiát kapnak.

a fővárosi értelmiség értelmi szintjét jól tükrözi ez a poszt. semmilyen elképzelés, se konkrét megoldási javaslatok. lehet, hogy a politológus mesterséget is el kellene törölni. de azon belül magyar iskolát biztosan.

2012.10.04. 19:44:18

Oké értjük, a liberálisok még mindig szeretik más faszával verni a csalánt. Majd így is szavazunk 2014-ben.

2012.10.04. 19:51:13

Egyébként örvendetes, hogy a libsik képtelenek szabadulni a saját maguk által kreált emberjogi dogmák csapdájából, mert ezzel a "toleráljuk a minket leköpködő, kiraboló és terrorizáló cigányokat" ideológiával biztos rengeteg szavazót fognak maguk mellé állítani.

unionista (törölt) 2012.10.04. 19:57:15

@imperial:
csak úgy mondom, hogy volt egy ilyen jézus nevű libsi.

val 2012.10.04. 20:12:05

@unionista: "csak úgy mondom, hogy volt egy ilyen jézus nevű libsi."

Csak szólok, hogy az a Jézus nevű libsi korbáccsal verte ki a zsidó kufárokat a templomból.

draft22 2012.10.04. 20:53:51

@Stefánia kisasszony ✠ peenemündei tündérke ✠: Hát ez tényleg nem egy keresztény ország (Várszegi Asztrik), te vagy rá az élő bizonyíték.

semmiextra 2012.10.04. 21:14:49

Ezt a kommentárt olyan emberként írom aki az életet egy kertvárosi általános iskolában kezdte majd 4 év után átkerültem egy belvárosi lemaradó iskolaba, ahol az egyik legjobb barátom egy cigány srác lett aki megtanított a városban élni, majd utána átkerültem egy elit gimnáziumba.

A véleményem az, hogy kell a szegregált oktatás, ahol a TEHETSÉG számít. Ez segíti az alsó és felső 5 % a felzárkózásban. Az integrált oktatás a középszerűséget és uniformizálást segít elő amit a szerző akar. (Itt siklik ki az érvelés). Arra van szükség hogy ami a fiatalok más fórumokon sport kultúra találkozzanak és mindenki a számára legmegfelelőbb oktatást kapja.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2012.10.04. 21:16:11

Ha a cigányság integrálódik akkor több konfliktus lesz az erőforrásokért.Ez butaság.
Ha a cigányság integrálódik akkor adót fizet dolgozik,nem rombolnak.És így több pénz jut majd mindenkinek,amiből több mindent vehetünk.

unionista (törölt) 2012.10.04. 21:50:37

@val:
aztán most kik is kufárkodnak a templomban?

"Marikanéni" 2012.10.04. 21:58:31

Politológusblog? Ez? Ez egy egy vicc.

prometheus_X 2012.10.04. 22:10:47

@val: Csak úgy mondom, hogy az a Jézus nevű csóka se azért hajította ki a zsidó kufárokat, mert zsidók voltak :) már csak azért sem, mert azon az alapon magát is muszáj lett volna kihajítani. De egyébként ez eléggé egyértelműen ott van az életrajzi könyvében...

Anti Anyag (törölt) 2012.10.04. 22:18:51

"A többségi társadalom cigányokkal szembeni ellenérzései leginkább az életmódra vonatkoznak."

Nettó hülyeség. Ilyen alapon akkor miért nincs a köznyelvben pld. "szegénybűnözés"?

Mindent elkövettek, ki ne kelljen mondani, hogy van cigánybűnözés. Ha látsz három cigánygyereket, nem az életmódjuk miatt mész át a másik oldalra.

Anti Anyag (törölt) 2012.10.04. 22:20:50

@"Marikanéni": Sajnos ilyenek a politológusok. Mind kommunista vagy liberális emlőn nevelkedett.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2012.10.04. 22:26:06

Amúgy ez a magyar-cigány társasjáték elég fura szabályokkal megy.
Ugye amikor 8 cigánygyerek megtámadott egy nem cigány bicikliző gyereket,az kolompár orbán szerint gyerekcsíny volt.
Náluk ez annak számít.
Lehet nehéz gyermekkora volt.

politologus · http://politologus.blog.hu 2012.10.05. 15:42:59

@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: Neked legyen igazad, éljünk jól! Még az is lehet, gazdaságunk annyira fellendül, hogy már az megoldja a problémák nagy részét.

politologus · http://politologus.blog.hu 2012.10.05. 16:18:32

@unionista: A végén kicsit sarkosan fogalmazol, ez a poszt és írója nem tudja véghez vinni azt, amit akár Te, akár mások javasolnak. Amiről a cikk elsősorban szól, hogy a többségi társadalom egyelőre nem sorakozik fe egyértelműen az integráció mögött. Inkább mindenki a sebeit nyalogatja (ez egy sértős és sértődős ország, itt a hozzászólásokban is sokan próbálkoznak), pedig azt lehetne tartalékolni, mert egy ekkora méretű társadalmi integrációs projekt majd elég érdeksérelmet okoz.

Konkrét megoldási javaslatot hiányolsz, és évekkel ezelőtt ezernyit hallottál volna tőlem, ma viszont szkeptikusabb vagyok. Ez nem fog menni a többségi társadalom háta mögött, csak vele együtt. Ezért kell először kibeszélni a dolgot alaposan, és kisebb lépéseket tenni. Közben bekavart a gazdasági válságidőszak, mert így a társadalmi problémák kezelésére kevesebb a forrás, miközben sejthető, hogy kezelés nélkül a következő válság társadalmi válságot is hozhat.

Az oktatás már nagyobb ügy. Ha engem kérdezel, én adnék egy esélyt a szabad iskolaválasztás eltörlésére, és egyfajta iskolabuszrendszer kipróbálására.

politologus · http://politologus.blog.hu 2012.10.05. 16:35:05

@semmiextra:
A közoktatásban a rendszer maga hajlamos a szegregációra, ezért talán furcsa, de egy integráció felé kanyarított rendszer érheti el a szegregáció kívánatos mértékét.
És igen, a közoktatás a közepet célozza, de a múltkor az Indexen megszólaltattak egy amerikai oktatáskutatót, aki szerint épp a kiváló képességűeknek nem is számít olyan sokat az iskola.

Azzal a szegregációval, amit írsz, teljesen egyetértek. Sőt, a magyar iskola is lehetne modulárisabb, ahol a tanulók belszólhatnak az oktatási portfoliójuk alakításába. Így a hasonló érdeklődésűeket szegregálnánk, érdeklődési alapon, nem pedig egzisztenciális alapon, mint ma. A modularitás csökkentené is az iskolák közötti különbséget, és jobban kielégítené mindkét általad említett 5%-ot.

Cavalcanti 2012.10.05. 21:10:51

Jókora darázsfészek ez. Számos dologgal nem is számolsz a bejegyzésedben , mert a politikailag korrekt beszéd keretei nem engedik meg.Itt van például a demográfiai probléma. A cigány népszaporulat borzalmasan aggasztó. Húsz év múlva már kézzel fogható lesz egy nagyon erős etnikai torzulás. Ez pedig nem fog más feszültségeket a felszínre hozni , csak olyanokat amilyenek jelenleg Franciaországban , vagy Angliában vannak , elsősorban a muszlim kisebbség magas létszáma , és életviteli sajátosságai miatt. A nyugat hibát követett el , hogy millió szám fogadott be részben a lelkiismeret furdalása miatt a gyarmatok területeiről muszlimokat, mi pedig hibát követtünk el annak a tolerálásával,hogy a gyerekért segély elvét a romák segélyért gyerek elvre cserélték. Sajnos ki kell mondani: Ezekből a konfliktusokból hosszútávon mindig a kisebbség jön ki rosszabbul. Most sem lesz másképp.

politologus · http://politologus.blog.hu 2012.10.06. 10:01:30

@Cavalcanti: A magas népszaporulat inkább a szegénységhez kötött (a gyermekszám az anyagi helyzettel fordítottan arányos). De amit írsz, igaz, sok baj még előttünk állhat. Ahogy a környezetből leveszem (nagyon fülelek az utca hangjára), itt is csak sebnyalogatás látszik: jaj, egyre több a cigány, elfogy a magyar... Pedig ez adottság, és még így is kevesen születnek ebben az országban. A cigányság növekvő aránya nemcsak sürgeti az integrációt, hanem akár segítheti is, ha van gazdasági növekedés és munkaerő-kereslet.

bispora 2012.10.06. 11:28:57

@politologus: "A magas népszaporulat inkább a szegénységhez kötött "
Ezt sokszor hallani szociológus körökből, amivel a megoldási lehetőségek közül az egyedül eredményeset szépen ki is lehet iktatni. A cigányság integrációjának lehetősége a meg nem született gyerekeken keresztül valósulhat meg, a kétgyerekes családmodell elfogadásával és betartásával. Ugye azt már Te is látod, hogy milliós, igen gyenge mentális állapotú etnikum oktatási alapú felzárkóztatására, majd értékteremtő munkához juttatására már most sincsen pénz- és akarat sem, hiszen akinek egy csepp esze is van, azt nem tudod rávenni további áldozatvállalásra a gördülékenyebb etnikai csere érdekében- ha lecsupaszítom az elképzeléseket.
Ami mellett minden ballib szépen elsétál, az az USA afroamerikai etnikumának példája. Azok aránya a társadalomban konstans szinten, 12% körül mozog, kivéve a harmincas éveket, mikor 9%-volt (ugye a dogma szerint akkor kellet volna istenigazában nőni a létszámuknak). Szóval inkább azt kellene ellesni, hogy milyen mechanizmusok nem tették lehetővé amerikában a néger népességrobbanást, mi ebből a használható nálunk.

Cavalcanti 2012.10.06. 14:00:25

@politologus: Belátom hogy ezek kényes kérdések. Már maga a "népszaporulat" szó is necces , az pedig liberális körökben tutira kiveri a biztosítékot , amikor a roma népszaporulatot állítják szembe a magyarral. Puzsér , a "píszí" haláláról értekező facebook bejegyzésében szintén párhuzamot von a Francia és az Angol belső konfliktusok , és a nálunk még ketyegő Cigány - Magyar konfliktusbomba között.Kedves politológus barátom : Merjünk már legalább egy icipicit nacionalisták lenni! Amolyan magyar - görög -zsidó Sárközy módra !Igenis baj , hogy kevés Magyar születik , és sok Roma.Véleményem szerint a társadalmunk nem faji alapon előítéletes , ugyanis biztos vagyok benne , hogy ha nem lenne együttélési gond a roma kisebbség egyes tagjaival, mindenki letojná hogy így szaporodnak. @bispora: Az írásod zömével egyetértek , a végére biggyesztett gondolat pedig megfontolásra érdemes ,a baj csupán az , hogy döntéshozói szinten magasan tesznek a véleményünkre! :)
Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért