Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért

2014. szeptember 09. 16:50 - politologus

Kiálthatunk-e egypártrendszert?

Politológiai fogalmakkal operáló publicisztikát írt a múltkor Giczy György, a KDNP egykori elnöke, amelyben egypártrendszeri vonzalmakkal illeti a Fideszt. Többek között ezt írja: 

"Lengyelországban az ún. szocializmus évtizedei alatt a tényleges hatalmat gyakorló párton kívül léteztek más pártok is, mégsem volt államformájában és politikájában megkülönböztethető azoktól, amelyekben ténylegesen csak egy párt működött, akkor még kevésbé tekinthetjük indokolatlannak jelen állapotunkat pártállami összefüggésben vizsgálni. Annál is inkább, hiszen a napjainkban regnáló hatalom már korábbi ellenzéki státuszában is azt hirdette, hogy ő, vagyis a nemzet saját hazájában nem lehet ellenzék. Ezzel valójában bejelentette azt az immár nemzeti érdekké magasztosított, s ezáltal kétségbevonhatatlan igényét, hogy hatalomra kerülése esetén az egypártrendszert kívánja megvalósítani."

Ez így ugye erős. A Mandineren idézett cikkre aztán ráugrottak a kommentelők, de a cikk helyett még inkább az egyik kommentelőre: "Anton Chigurgh" bűne az volt, hogy állítása szerint az egypártrendszerhez elég annyi, hogy egyetlen párt kezében tartósan összpontosul a hatalom, vagyis a jelenlegi Magyarországra ez illik. Támadói, köztük egyébként olyan kitűnő bloggerek is, mint Kvasztics Fedor azért támadták, mert szerintük viszont egypártrendszerben az egyetlen párt tiltja más pártok létrejöttét, vagyis nincs valódi verseny, a mai magyar állapotra ez nem illik, csak a kormányzás egypárti.
Hát, hiába a nagy hang és a nagy mellény, amikor valakit alázni szokás, Anton Chighurgh bizony nem emlékezett annyira rosszul, és bírálóinál nagyobb eséllyel találkozott egy politológia-tankönyvvel. 

Enyedi Zsolt és Körösényi András nagybecsű Pártok és pártrendszerek című könyvében Giovanni Sartori nagybecsű pártrendszer-tiplógiájáról ezt olvashatjuk:

"A szokásosan egypártrendszerként tárgyalt kategóriát Sartori háromfelé bontja. Az első a valódi egypártrendszer, ahol a pluralizmusnak egyáltalán nincs helye a pártpolitika szintjén. A második a hegemonikus pártrendszer, amelyben az állampárt mellett formálisan léteznek ugyan kisebb pártformációk, azonban a rezsim játékszabályai nem teszik lehetővé ezek alternatív erővé válását. Végül következik az ún. predomináns pártrendszer, amelyben valódi verseny folyik, de az egyik párt olyan erőforrásokkal és támogatottsággal bír, hogy képes hosszabb időszakon keresztül (egymás után három választáson) egymagában megszerezni a kormányhatalmat (lásd India, Norvégia vagy Írország esetét"

Amint látjuk, a magyar rendszer nem áll messze a predominánstól, ami bizony az egypártrendszeren belüli kategória Sartorinál, és amennyiben a Fidesz támogatottsága továbbra is marad, a harmadik nyert ciklussal bizony joggal emlegethető az egypártrendszer közeledése.
Természetesen nem minden politikatudós ért egyet Sartori felosztásával, de közöttük van olyan, aki nem is szól egypárti uralomról, nem csupán azért, mert abban ugyan mi a rendszer, hanem mert igazából el sem tudja képzelni (bármennyire is tagadják egyesek, ez jellemző több nagy politikatudósra is). Sartori rendszere eléggé egész, történeti folyamatokat is magyarázhat, és a rendszer gyakorlati működését is figyelembe veszi. Ilyen gyakorlatias szempont, hogy csak a zsarolási potenciállal rendelkező pártok száma számít.

A Fidesz viselkedésén mindig látszik a pártrendszer formálásának igénye és iránya, az első ciklusuk kétpártrendszer iránti vágya nyilvánvaló és kimondott volt. A mostani vágy a dominanciára még erősebb, még a legkisebb politikai cselekedetnek sem volt célja a pluralitás. A támogatók érzelmeivel pedig ez találkozik, számukra a "csak a Fidesz" érzés és elv nem nem engedi összefüggés teremtődését az államszocializmus egypártrendszeri világával, ellentétben a kritikusokkal, akik gyakran hozzák ezt párhuzamként.

Gizcy szerint a Fidesz köreiben lenne igény az egypártrendszerre. De ha egy párt elismert célja lehet a minél nagyobb hatalom, akkor miért ne lehetne végső ideája ennek pártrendszerbeli megfelelője, az egypártrendszer? Hiszen az ideákat így vagy úgy visszanyesi a gyakorlat, nemde?

Gyakorlati korlátok formálják a politikai gondolkodást, meg kell ismételnem, hogy a kétharmados többség "lehetetlen" állapot. A Fidesz-közeli véleményvezérek visszatérő érve, hogy a kétharmad egy a demokratikus lehetőségek közül, tehát lehet cél is. Ami azonban innen lehetőség, onnan korlát, a kétharmad teremtése éppen a gyakorlatilag lehetetlen egypárti elérhetőségből ered. Azt a luhmanni legitimációs elvet teljesíti be, hogy úgy vannak állandóra lezárva a rendszer szabályai, hogy valamennyire mégis nyitva maradnak.

Vannak más pártok is a Fideszen kívül parlamenten belül és kívül is, igen. Azonban a Fidesz gyakorlatilag egymaga befolyásolhatja a versengő pártok számát (!), a pártverseny minden szabályával egyetemben.

Miért is?

1.) A választásokon az ajánlások egyszerűsítésével sok párt kapta meg a lehetőséget, hogy gyengítsék egymást. Ha ugyanis a változtatások célja a plurális sokpártrendszer lenne, akkor a bejutási küszöböt vitték volna lejjebb.
2.) A reális pártválasztási szituációk szűkültek: népszavazási kérdéssel már nem fognak szavazatokat összekalapolni, ilyen érvényességi kritériumok mellett belekezdeni sem érdemes. És ami nem látszik, az nincs is.
3.) A Fidesz az ellenzék látványosabb parlamenti akcióit szankciókkal elfojthatja. Ami alig látszik, az nincs.
4.) A frakcióalakítás engedése vagy tiltása az ő kezükben, ez akár alkalmanként változtatható. A frakció nem csupán szervezet, hanem erőforrás. Egy párt minden erőforrása megjelenésre, az meg szavazatra transzformálható. Frakció nélkül ami alig látszik...
5.) A választási kampány láthatóságát szűkítették. Médiakampányban a Fidesz sohasem volt izgalmas, ebben ellenfelei jobbak voltak. Mostani ellenfelei nehezebben fognak látszani, és ami nem látszik...
6.) A pártok támogatását bármikor csökkenthetik vagy megvonhatják, amint ezzel már fenyegetőzött is Orbán, amikor az ellenzék picit jobban állt.
7.) A posztok helyzete. A köztársasági elnök a Fideszé, az Ügyészség és az ÁSZ ilyen vezetővel elfelejtett mérleg lenni, az amúgy pláne független MNB és már az Alkotmánybíróság is nem csupán politikai nyomás vagy "bizottsági" befolyás alatt áll, hanem egyenesen "káderizálták". A Bíróság még meglenne, de az NBH-val meg az ügyáthelyezéseivel ide is elér A Kéz. Merthogy ezek lennének a mentsvárai az ellenzéki pártoknak is, amivel viszonyba kerülhetnek létük vagy politikai álláspontjuk kapcsán.
8.) Az alkotmányos berendezkedés és a választási szabályok bármikor megváltoztathatók, ezért a többi párt a számára bármilyen rossz aktuális állapotot még védeni is fogja, csak rosszabb ne legyen.

Az ellenzéki pártok fő zsarolási potenciáljának a kétharmaddal lőttek, hiszen a Fidesz egymaga bármit eldönthet és megváltoztathat, sőt, a nem változtathatóból is változtathatót csinálhat. A KDNP olyan mély unióban van a Fidesszel, hogy esetükben zsarolási potenciálról nehéz lenne beszélni, hacsak azt nem vesszük annak, hogy a kis párt az egypártrendszer-címke ellen nagyon kell. 

Foglaljuk össze:
Jelenleg nincs egypártrendszer nálunk, hanem a Sartori-féle tipológia szerinti predomináns pártrendszer kialakulása most megemlíthető, a tény megállapításához meg kell várni 2018-at. Amennyiben a KDNP valódi önállósága válna nyilvánvalóvá, még bajosabb egypártrendszert emlegetni. Ha mégis predominánsunk van, az messze nem diktatúra, és volt már rá példa fejlett demokráciákban.

Ezekkel szemben a folyamat iránya mégis az, amit Giczy felvet. A felsorolt pártverseny-befolyásoló eszközök minden pontja az elmúlt évek gyakorlatából való. Sokan mondják, hogy a verseny lehetősége teljes, csak az emberek a Fideszt szívesebben választják, mint a többieket. Ezt kétségtelenül nehéz cáfolni, viszont elfogadásukhoz nemes egyszerűséggel el kell tekinteni a fentebb felsorolt pontoktól. Ha ugyanis a verseny feltételei olyanok, mint voltak annakelőtte, akkor a Fidesz miért lépte meg őket? Ha pedig meg lehet lépni ezeket, akkor biztosan ugyanolyan-e a verseny?

Talán nem láttunk még mindent a Fidesztől, ám ha már mindent láttunk is, azt újra és újra alkalmazva elég is lehet jó hosszú távra. Amennyiben törökgáborosan azt mondjuk, hogy induljunk ki abból, amit most tudunk, akkor az annyi, hogy a Fidesz nemcsak indirekten, hanem direkten szabhatja meg a versenykereteket, és nemcsak a lehetősége van meg rá, de alkalmazza is az eszközeit. Az egypártrendszer kialakulásához idő kell, de politikai állapotok meg lépések sora vezet el hozzá. Ha ilyen itt megesne, és a jövő elemzői a jelenünkben, két (!) minősített többségű Fidesz-győzelemben - vagyis a versenyalakító helyzet megszerzésében - jelölnék meg az egypártrendszer forrását, nehezen tudnám őket cáfolni.

Csupán az eredményességet szem előtt tartva ki veszítene el egy olyan meccset, amiben már másodjára kapja meg a lehetőséget, hogy meccs közben változtasson a szabályokon? Ilyen pályán minden vonal mozogni fog az ő szája íze szerint. Ezt meggátlandó nem elég a külső szabály, belső fék szükséges. Ha az utolsó korlát, a választók egypártrendszer és a hatalomkoncentráció iránti gyanakvása is ledől(t), akkor jön a belső korlátok tesztje.

Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!
follow us in feedly

54 komment
· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://politologus.blog.hu/api/trackback/id/tr386683553

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Kiálthatunk-e egypártrendszert? 2014.09.10. 13:39:02

Amennyiben a Fidesz támogatottsága továbbra is marad, a harmadik nyert ciklussal bizony joggal emlegethető az egypártrendszer közeledése.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Blogger Géza 2014.09.10. 08:54:33

Aha. Szóval akkor 2002 és 2010 között is egypártrendszer volt? Marhaság a köbön. (Ha valaki ere azt mondja, hogy akkor MSZP-SZDSZ volt, akkor most meg Fidesz-KDNP van.)

A 2/3 valóban nagy hatalmat biztosít, de ez eddig is így volt, és semmi nem garantálja, hogy a kormánykoalíciónak mindig lesz 2/3-a, most is épp, hogy meglett. A 2/3-hoz valójában az ellenzék bénasága és szétaprózottsága kell és ezt elég megbízhatóan hozzák is, ennyi.

high up! 2014.09.10. 09:09:08

Megkezdödött a fidióta pártházban a regeli müszak, félkegyelmüke?

high up! 2014.09.10. 09:11:29

@Blogger Géza:

Majd akkor fogsz lesni félkegyelmüke, amikor egy napon ez a fajta hatalom egy másik párt kezébe megy át.

Akkor már csak Azerbajdzsán lesz a menekülési útvonalad.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2014.09.10. 09:30:42

A felosztásról: A felosztás valamely minőség mennyiségi jellegű szétdarabolása.
A felosztás akkor jó, ha: 1. Ugyanazon minőségi jellemző alapján történik (azonos alapú), 2. A felosztott darabok lefedik az egészet, vagyis nem hagynak rést.
A Sartori-féle egypártrendszer- felosztás egyik feltételnek sem felel meg.
Ugyanakkor, nyilván messze jobb, ésszerűbb, informatívabb, mint az olyan Mórickák (kommentelők) találgatása, akiket említettél, és akik abban a dichotómiába vannak beragadva, hogy van egypártrendszer, vagy nincs.

Most azt igen hosszú, szerintem felesleges is lenne elmondanom, hogy miért nem jó, pontos a Sartori-féle felosztás sem. Ennek nincs sok jelentősége. Csak a végét mondom: Szerintem egy hármas osztatú egypártrendszer skálán a Fidesz már inkább a második fokozatin áll, nem ám hogy - mint te vélelmezed - még csak közeledik az elsőhöz.

Persze, az is további téma lenne, hogy az egypártrendszer milyensége mennyire, és hogyan hat vissza a demokrácia állapotára. Nyilván, valamiféle közvetett, nem azonnali folyamatról van szó, ahol először felépül az egypárt, majd az a hatalmával visszaélve leépíti a demokráciát.

És akkor meg már arról kellene beszélni, hogy a demokráciának milyen fokozatai vannak. Az sem "van- vagy nincs".

De a fene akar arról is beszélni. Én már csak arra várok, hogy ezeket a gazembereket mikor söpri el a mindenféle cizellált, okos politikai megfontolás nélküli népharag.

Jolka40 2014.09.10. 09:51:33

Milyen belső fékben reménykedik a poszt írója? Kérem, válaszoljon!

Blogger Géza 2014.09.10. 09:53:33

@high up!: Én teljesen jól kibírtam akkor is, amikor az MSZP-SZDSZ regnált, okés, sok mindent elkúrtak, és ezt rossz volt nézni, de emiatt nem kell Azerbajdzsánba menni. Attól semmi nem lesz jobb. És szerencsére jelen állás még minimum 4 évig nem kerülhetnek hatalomra. Szóval relax...

laci_52 2014.09.10. 09:56:10

"meg kell várni 2018-at"

Ez a legokosabb megállapítás a cikkben. Négy év sok mindenre elég. Arra is, hogy megalakuljon egy olyan párt, amelynek esélye lehet Orbán ellen.

torró 2014.09.10. 09:57:07

@ipartelep:
Népharagról akkor beszélhetünk, ha a lakosság jelentősen túlnyomó része/ legalább 70%-a/ fellázad. Meddig is kell erre várni? Még szavazni sem megy el 50%, nem ki az utcára!

politologus · http://politologus.blog.hu 2014.09.10. 09:58:58

@Blogger Géza: Akkor sem volt egypr., és most sincs. A 2/3 más kérdés, önmagában annak nincs köze az egypr-hez, a mi rendszerünkben azért van, mert azáltal módosíthatóak a versenykeretek. A többi vitatott dologról később.

ipartelep · http://ipartelep.blog.hu 2014.09.10. 10:00:46

@torró: Ha a mondatom úgy kezdődik, hogy "én már csak arra várok...", akkor ez a mondat nem utal a benne várt esemény esélyére. Arról egyszerűen nem mond semmit.

Blogger Géza 2014.09.10. 10:08:05

@politologus: Hát örülök, hogy ebben egyetértünk, de az egész poszt mintha azért ezt próbálná sugallni.

Inkább lehetne keresni analógiákat, voltak igen hosszú időszakok, amikor a CDU uralta a német belpolitikát, a toryk a britet, Roosevelt az amerikait, mégsem volt itt a világ vége, sőt, ezek sikeres időszaknak mondhatóak az adott országra nézve. Talán Magyarországra is ráférne kicsit kevesebb "minirendszerváltás".

diszkriminans (törölt) 2014.09.10. 10:17:26

A Sartori féle felosztásban a Horthy rendszer a kettes vagy a hármas típus? Azért kérdezem, mert nekem a legnagyobb bajom ezzel a felosztással, hogy még Észak-Koreára is ráhúzható lenne a második, mivel ott formálisan vannak pártok, csak épp gyakorlatilag semmi jelentőségük, és mindegyik vezetése lojális a hatalomhoz. Ezzel szemben a Horthy rendszerben nem lehet mondani, hogy az ellenzéki pártok csak formálisak léteztek, viszont nyilván el volt lehetetlenítve a potenciális hatalomra jutásuk. Így igazából a kettes és a hármas sem húzható rájuk.

Ugyanakkor a Fidesznél sem az a probléma, hogy hány cikluson át lesznek hatalmon, a 3 az tuti, hanem az, hogy hogyan próbálják magukat bebetonozni, ami viszont nem csak az erőforrásokról szól, sőt... Ennek alapján a hármasba sosem fognak tartozni, a kettes viszont nagyon erős túlzás lenne.

diszkriminans (törölt) 2014.09.10. 10:20:40

@Blogger Géza:
De ahhoz egy higgadt, bölcs vezetésű párt kellene, hogy egy nyugodt időszakban sokat tudjunk fejlődni, nem pedig egy olyan, amelyiknek mindene az állandó harc fenntartása, ha az ellenzéket elsöpörte, akkor új ellenségek kellenek, így sosem lesz komoly fejlődés.

tothh · http://polizis.blog.hu 2014.09.10. 10:30:00

Rendkívül érdekes kérdést feszeget a poszt, mind a tudományos megközelítés szempontjából, mind pedig a gyakorlati megvalósulásból.

Sartori besorolása szerintem - az általam ismertek közül - a leginkább adekvátnak, és szinte mindenütt alkalmazhatónak tekinthető besorolás. Azonban, van egy óriási hátránya, az, hogy több évtizedes. A hatvanas években, amikor tudtommal maga a besorolás született (a könyv egésze amúgy eredetileg '76-os kiadású) ugye sokkal kevesebb demokratikus rendszer volt, illetve a példák nagy részében még a nagy társadalmi törésvonalak (ld. Rokkan és Lipset) határozták meg a pártrendszereket, amelyek így alapvetően rendkívül stabilnak bizonyultak. A "három választásos szabály" éppen ezért volt ragyogóan alkalmazható. Ma azonban nem tudunk, egy két nyugat-európai kivételtől eltekintve olyan pártrendszereket, amelyek ne változnának ennél gyorsabban. Kelet-Közép Európára ez hatványozottan igaz (épp Magyarország volt a szabályt erősítő kivétel, sokáig).

Sartori az eredeti besorolásban megkülönbözteti a versengő és a nem versengő pártrendszereket, utóbbiak közé az egypártrendszer, illetve a hegemonisztikus pártrendszer tartozik, a versengőbe pedig a predomináns, a kétpártrendszer, illetve a többpártrendszer. Tehát, a predomináns versengő.
Ráadásul, jelen van az a kritérium, hogy a többi erő egyszerűen képtelen leváltani a kormányerőt. Ez gyakorlatilag Japánra igaz a legtisztábban, a citált skandináv államokban pl. meg volt a lehetőség a polgári pártoknak koalícióban a szocdem kormányok leváltására.

A jelenlegi magyarországi helyzetet tekintve a predomináns rendszer helytállónak tekinthető - amennyiben a köv választáson is a Fidesz abszolút többséget szerez. (Ehhez nem kell kétharmad)

Ami a poszt második felében citált kérdés, az egy egészen Magyarország-specifikus kérdést vet föl, a kétharmad túldimenzionáltságát. Egyrészt, máshol nem fordulhat elő olyan lehetőség, hogy egyetlen aktussal módosítható legyen az alkotmány (leszámítva Szlovákiát, azonban ott a választási rendszer miatt nehéz a küszöböt elérni). Vagy merev alkotmány létezik, vagy kötelező a népszavazás, vagy második kamarának is rá kell bólintani, de ilyen rendszer máshol Európában nem fordul elő.
A kétharmad másik oldala viszont az, hogy sok minden más hozzá van kötve, ami pedig nem lenne szükséges. (egész kétharmados törvények köre)

Onnantól kezdve azonban, hogy az első feltétel érvényesül - nevezetesen egypárti kétharmaddal alkotmányt, azaz magát a szabályrendszert lehet módosítani - az összes a posztban felsorolt versenykorlátozó tényező legálissá válik. (Még a saját emberek beválasztása is, hiszen többnyire ezen testületek tagjainak, vagy az egyedi szervek megválasztásához is, hogy-hogy nem kétharmad kell.)

Mivel a Fidesz jelenleg rendelkezik ezzel a kulccsal, ezért a többi pártnak nincsen zsarolópotenciálja. (Ezt a poszt is írja, nagyon egyetértek vele.)
A már idézett Sartori úgy határozza meg a releváns pártok számát, hogy azok tartoznak ide, akik vagy belátható időn belül kormányképesek, vagy rendelkeznek zsarolási potenciállal.
Fönti definíció alapján jelenleg a releváns pártok száma: 1

Ez természetesen egy paradox helyzetet mutat, viszont, ha nagyobb idősíkon megnézzük, akkor ez szerintem feloldható: A predomináns pártrendszer feltétele ugye, hogy három választáson keresztül legyen abszolút többség, a kétharmadot - mivel a "kétharmad" nem egy mindenhol érvényes küszöb - nem is említi. Következésképp, amennyiben a Fidesznek harmadjára is összejön a többsége, de nem kétharmados, ezért a predomináns rendszer elképzelhető.

Egy ilyen szituáció azonban azt eredményezné, hogy a kétharmados "aknák" - azaz a kétharmados döntések a párt saját helyzetét ásná alá, magát bénítaná meg.
Ez vagy úgy küszöbölhető ki, hogy előtte a Fidesz ezeket kiszedi ebből a körből, vagy meg kell vizsgálni az egyes szereplők koalíciós potenciálját. Jelenleg minden ellenzéki párt - különböző fokokon - rendszerellenzéki is. Ha ez változik, ahhoz a Fidesznek kell engedményeket tenni, hogy ne bénuljon meg az ország működése.

Természetesen, most azzal az eshetőséggel nem számoltam, ha a Fidesz legközelebb is kétharmadot szerez. Az szerintem rendkívül meglepő lenne, tekintve az idei is csak épp hogy lett meg.

Következésképp, igazi, tartós egypártrendszer csak akkor alakulhatna itt ki nézetem szerint, ha a kormánypárt átlépné a legalitás határait. Abban pedig nem hiszem, hogy a jelenlegi politikai közösség, illetve a támogatói is egyöntetűen követnék.

high up! 2014.09.10. 10:32:16

@Blogger Géza:

Na nem csalódtam a hülye kis birka agyad felfogásában. Öcsi, nem az a kérdés, hogy hány évtizedet bírsz ki egyik meg másik diktátor alatt, hanem az, hogy egész életedben leragadtál ezen diktátorok fosában, a világ meg közben elhúzott melletted.

Csupán enny a tény, hogy az elmúlt 24 évben semmi más nem történt, mint hogy egyszer a te kommunistáid rohsztják az országot, másszor meg a másikéi. Ti meg rohadtok a fosban.

tothh · http://polizis.blog.hu 2014.09.10. 10:38:39

@diszkriminans: Ez egy nagyon jó kérdés, én sokat vitatkoztam-beszélgettem erről az egyik legfelkészültebb hazai Horthy-kutatóval.
A probléma itt, hogy nem egészen alkalmazható, mivel a Horthy-korban voltak bizonyos cenzusok, illetve nyílt volt a szavazás, ami miatt nem létezett általános, titkos választójog. Ez pedig eleve a versengést korlátozza. (+Bethlen-Peyer paktum következményei)

A hegemonisztikusra Sartori hoz olyan példákat, ahol a domináns párt mellett korlátozottan versenghettek más erők - ezek jellemzően Európán kívül fordultak elő, Mexico az egyik példája. A probléma, hogy ő pl. a Giczy által citált lengyelre meg az NDK-ra is ezt mondja, ahol viszont ugye előre le voltak osztva a helyek.

Mivel ő konkrétan Horthy korszakát nem említi, én úgy definiálnám az ő kritériumai alapján, hogy korlátozottan versengő, hegemonisztikus jegyekkel rendelkező (hibrid) pártrendszer.

Blogger Géza 2014.09.10. 10:44:42

@diszkriminans: Nem gondolod, hogy ez a harcos hangulat első sorban a Fidesz/OV/Magyarország elleni (gyakran nehezen különválasztható) folyamatos agresszív támadásoknak köszönhető? (Védekezés+visszatámadás)
Egyébként a média puskaporos hangulatával szemben a való világ meglehetősen nyugodt: alig vannak sztrájkok, tömegtüntetések (a legtöbb ellenzéki tüntetés a vicc kategóriájába sorolható), alacsony a gyilkosságok száma stb., Szerintem az utóbbi 1-2 évben a jelentősen növekedett reálkeresetek és a jelentősen csökkent munkanélküliség miatt még a korábbinál is nyugodtabb időszak várható. A hiszterizáló sajtótermékek iránt egyre csökken a kereslet (kimutatható), szerintem egyre kevesebben veszik komolyan az ilyen "itt a világ vége" típusú hőbörgéseket.

Blogger Géza 2014.09.10. 10:45:52

@high up!: Minden esetre jelen pillanatban Magyarország húz el a vstagnáló eurózóna és a recesszióban lévő Románia mellett.

politologus · http://politologus.blog.hu 2014.09.10. 10:51:25

@Jolka40: Nem reménykedem. Csak gondolom, hogy léteznek ilyenek másokban is, ha már bennem igen. de nem akarok üres választ adni, akkor egy konkrét: előfordulhat, hogy a domináns párt vezetői úgy érzik, akár belső meggyőződésből, és nem csak a külső vélemények miatt, hogy rossz ízű már az egypárti uralom, ezért valamilyen technikával (pl. kis kavarás, vita kirobbantása a partnerekkel, elválás, majd új választás után) koalíció teremtése, és már lekerülhet a címke.

nyugatnepe.blogter.hu 2014.09.10. 10:54:21

A pártok mögött befektetők vannak, a befektetőknek érdekeik..és ennyi, nem kell értelmetlen regényeket írni

turista a saját országában 2014.09.10. 11:31:21

Fogjátok már fel, basszátok meg, hogy a többpártrendszer nem egyenlő a demokráciával!

politologus · http://politologus.blog.hu 2014.09.10. 11:33:22

@tothh: Micsoda hozzászólás, nem inkább külön blogbejegyzést kellene gyártani belőle?
Sartori hármas szabályának utána akarok nézni, hogy mire alapozza, hiszen lehet akár önkényes is, meg tapasztalatokra, adatokra épített is. És úgy van, ahogy írod, még kevesebb volt a demokráciák száma, amelyeknek meg más volt a kultúrája. Nem evidencia tehát a három, kevesebb is, több is lehetne, ha tovább gondolnánk az eredetit.
A kétharmadról: így van, a minősített többség valóban nem szükséges feltétel a valamilyen fokú egypr-hez, de egyszeűsíti a képletet. Tartok tőle, ha Sartori ezt beleveszi, akkor a háromból könnyen lehet egy is. (három ciklus alatt magától is elmehet az ellenzék bázisa és fő erőforrásai, a versenyszabályok átírásával és lebegtetésével viszont kormányzati pozícióból le is építhetők).

vakablak 2014.09.10. 11:40:44

Nagyon vicces. Ám sosem az volt az igazi kérdés, hogy egypártrendszer van-e, hanem az, hogy pártállami-e a mostani berendezkedés.

---
„A pártállam egyfajta politikai hatalmi rendszer, ahol egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat. A pártállam tehát olyan speciális formája a diktatúrának, ahol a hatalom gyakorlásában kiemelkedő szerepe van egy, a többpárti demokrácia pártjaihoz egyes külső jegyeiben hasonló szervezetnek.

Az állampárt részvétele a hatalomgyakorlásban történhet közvetve, amikor a párt az állami szervekkel szervezetileg és a működésében szorosan összefonódik, vagy közvetlenül, amikor a párt az állami szerveket saját szerveivel helyettesíti, illetve azok feladatkörében önállóan jár el.

A pártállam arra törekszik, hogy a monopolisztikus helyzetben levő, az egész társadalmat irányítani – ellenőrizni törekvő párt az állami döntésekben is kizárólagosan érvényesítse hatalmát. [...]

Az állami és a pártapparátus nemcsak egybeépül, hanem a döntési hatáskörök gyakran tisztázatlanok és kialakul a törvényesség egyoldalú, az adott párt érdekeit szolgáló szűkítő értelmezése. A pártirányítás ugyanis valamennyi hatalmi ágban, mind a törvényhozásban, mind a végrehajtásban és az ügyészségi szervezetben, de még az igazságszolgáltatásban is érvényesül (például népbíró). A törvényhozás pártirányítása a választási rendszer törvényi szabályozása alapján válik lehetővé.

Önmagában a többpártrendszer nem zárja ki az adott hatalomgyakorlás pártállami rendszerét.

A pártállami jelleget több párt közül egynek a hegemonisztikus hatalomgyakorlása is megalapozza (például a volt NDK-ban formailag több párt működött). A pártállam működését gyakran zavarok jellemzik, miközben a hatalmi berendezkedést a szervezet töretlenül védi. Lehetnek politológiai értelemben különbségek az egyes konkrét pártállamok között, fennmaradhatnak a parlamenti demokrácia egyes formai elemei.”

Bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pártállam

vakablak 2014.09.10. 11:42:06

Ja, a lényeget lefelejtettem. Az orbáni rezsim természetesen ízig-vérig pártállam.

tothh · http://polizis.blog.hu 2014.09.10. 12:07:01

@politologus: Elnézést, hogy hosszú voltam, csak így a bejegyzés kapcsán sok minden kijött belőlem. Nagyjából a nyár eleje óta vizsgálódom a témában, sok minden összegyűlt már.

Sartori maga is elismeri, hogy picit önkényes a három választás. Nyilván, ennél több azért nem nagyon lehet, mert az már nagyon hosszú periódus.
Neki a legfrissebb adatai '72-73-asok.

Annak az oka, hogy legalább három legyen, azt úgy fogalmazta meg, hogy el lehessen különíteni más típusoktól. Pl. a kétpártrendszertől, hisz ott is lehetnek hosszabb periódusok egy kormányzat esetén. (Érdekes, hogy nála ez a két típus tökéletesen érzéketlen a többi részt vevő párt mennyiségére...)

A kétharmad meg egyszerűen szerintem egy defektusa a magyarországi pol. rendszernek, amit 20 éven keresztül úgy nem vett észre senki, mert együtt éltünk vele...
Sartorinál totál indifferens lett volna bevenni a kétharmados többséget mint feltételt, mert abban az időben ez egyszerűen nem számított az európai demokráciákban. Egyik oldalról az akkori dem. országok alkotmányai rendre igen merevek voltak, másik oldalról ha voltak is "organikus", vagy "sarkalatos" törvények a jogrendszerben, azok túlnyomó részben csak az abszolút többséghez voltak köthetők.

Kontinensünkön legalábbis a könnyen módosítható alkotmányok az újonnan demokratizálódó régióhoz köthetők...
A minősített többség elérése pedig még ritkább, a választási rendszerek miatt. (Bár Ficóék közel kerültek hozzá két éve.)

Blogger Géza 2014.09.10. 12:15:29

@vakablak: Nem, ez nem kérdés, mivel pártállamban nincsenek szabad választások, amelyeken az állampártot le lehetne váltani. És persze nem az állampárt szatellitpártjára. Magyarországon nyilván nem ez a helyzet, itt a Fidesszel nagyon is szembe álló pártok is indulnak a választásokon, minden országgyűlési körzetben ellenjelölteket állítva. Más kérdés, hogy olyan bénák, amilyenek, de ez nem a Fidesz hibája. Egerszegi Krisztinát sem hibáztattuk, hogy olyan sokat rávert a mezőnyre...

high up! 2014.09.10. 12:26:50

@Blogger Géza: "Minden esetre jelen pillanatban Magyarország húz el a vstagnáló eurózóna és a recesszióban lévő Románia mellett."

Ahogy azt te a Trollképzőn bemagoltad. Öcskös, 2011 óta Magyarország 6-8%-nyi GDP növekedéssel maradt el Szlovákiától, Romániától, Lengyelo-tól!!!

Most hála a tavalyi NEGATÍV GDP-s bázisnak, kijött 2 negyedévre egy kiugró GDP szám. Ez a 3. negyedévben már indulni is fog meredeken lefele. Hát igen félkegyelmü, au EU országokban nem voltak a tavalyi negyedévek fos negatívak, amiről az 1%-os növekedés 3%-nak tünne.

Az meg külön röhej benned félkegyelmü, hogy a Magyar GDP-t egyharmadban a Hanyatló Nyugat húzza, mármint a német ipari termelés. Egyharmadban meg a stadionok, na ebből lesz aztán a jövőben a milliárdnyi veszteség! Tehát a gazdaság 95%-a továbbra is fos KGST.

Öcsi, vess már egy pillantást a negyedéves változásokra is, ne csak a y/y-re, aztán rádöbbensz, hogy a magyar ipari növekedés még mindig a német mögött kullog. Teccik tudni, azoknak van 1,9%-uk, Trollbánéknak meg csak 1,6%. Trollbanisztán ipari lemaradása tehát növekszik!

FOLYTASSUK!

vakablak 2014.09.10. 12:34:49

@Blogger Géza: Csak elvben leváltható a Fidesz, gyakorlatilag demokratikus keretek között leválthatatlan. Ennek számos oka van, ezeket mindet ismered.

A pártállami ismérvhez egyébként nem kell teljesíteni azt a kitételt, hogy leváltható legyen a párt. Valahogy végül mindet leváltják, s ha máshogy nem, erőszakkal. Idézem a lényeget még egyszer, hogy értsd:

„A pártállam egyfajta politikai hatalmi rendszer, ahol egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat. A pártállam tehát olyan speciális formája a diktatúrának, ahol a hatalom gyakorlásában kiemelkedő szerepe van egy, a többpárti demokrácia pártjaihoz egyes külső jegyeiben hasonló szervezetnek.”

Még egyszer, a lényeg lényegét: „...egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat.”

politologus · http://politologus.blog.hu 2014.09.10. 12:41:24

@politologus: Jaj, ne, félreérthető voltam, bocsi! Ha érdemben kiegészítesz vagy vitatsz valamit, válaszcikk születik, betesszük posztnak.

Blogger Géza 2014.09.10. 12:43:06

@high up!: Azt mondtam, jelen pillanatban. Semmiféle "negatív GDP-bázis" (ez a hülyeség már megint mi?) nem volt tavaly. Más országok (Lengyelo., Szlovákia, Románia) folytatták az eladósodásból növekedésüket, ez nagyjából magyarázza is az ideiglenes különbségeket. De a román lufi már így is kipukkadt, és a kötelező fiskális befékezés már a magyar mögé lökte a szlovák és lengyel növekedési ütemet is.

A magyar ipari növekedési ütem (amely most 10 % feletti) többszöröse (!) a németének.

Blogger Géza 2014.09.10. 12:45:50

@vakablak: Igen, de az alapok tévesek, mert ez nem diktatúra. És megvannak ugyanazok a kontrollok, mint korábban, vagy amelyek más európai országokban is. (Szabad választások, sajtó támad mint állat, AB és a bíróság gyakran hoz a kormányzat szándékaival ellentétes ítéletet stb.)

bölcsbagoly 2014.09.10. 12:50:43

@high up!: te hülye balfék, nem mindegy hogy ki mennyiből indul és mennyire növeli azt! aki 50-ről indul és 55-re ér az csak 10%-ot haladt, aki meg 10-ről 12-re az meg 20%-ot! No ez a helyzet Romániával és Szlovákiával is!

bölcsbagoly 2014.09.10. 12:53:29

@vakablak: miért is nem lennének most demokratikus kontrollok? Az agyatokra ment a fideszfóbia! Azért mert szar gyengék vagytok, de lehetnétek erősek is ha megtudnátok szólitani a 30-40% bizonytalant! De nem tudjátok és ez nem a fidesz hibája, hanem a tiétek!

vakablak 2014.09.10. 12:58:13

@Blogger Géza: mivel te pártállami fizetett kommentelő vagy, neked természetesen mindig van mindenre apologetikus válaszod, így ismerünk.

Ez a mostani rendszer diktatúra, mert e hatalomnak nincsnenek fékjei és ellensúlyai, nincs demokratikus kontroll, a hatalmat egyetlen párt önkényesen és a jogállami szabályok felrúgásával gyakorolja. A választások nem szabadok, mert a szabályok az állampárt érdekeire szabottak és manipuláltak, a sajtó nem szabad: csak nagyon csekély és egyre csökkenő részben független az állampárttól, a nyomásgyakorlás és megfélemlítés mindennapos. A teljes közszolgálati médiát az állampárt uralja és a saját propaganda-szócsövévé tette, ahogy uralja a magán-tömegmédiák zömét is.

Ez a lista még kb. háromszor ilyen terjedelemben folytatható, de felesleges. Mindenki, aki ebben az országban él, érti ezt. Blogger Géza pártállami lakáj sem érti jobban vagy kevésbé, mint mások.

Részemről itt befejeztem. Vitának csak akkor van értelme, ha eszmét akarunk cserélni, vagy ha bármiféle meggyőzés lehetséges. Én elmondtam, amit akartam, a Blogger Géza-féle pártállami propaganda papagájszerű ismételgetése nem érdekel, s bármiféle meggyőzés itt amúgy is kölcsönösen lehetetlen.

vakablak 2014.09.10. 13:00:23

@bölcsbagoly:
Tényleg utolsó reakcióm: menj te a picsába.

bölcsbagoly 2014.09.10. 13:02:41

@vakablak: igazi toleráns libsi komment!
Amúgy az jó hely és szívesen járok oda. Látom neked más a favoritod, úgy mint a Robikádnak vagy a Kulkádnak!

Blogger Géza 2014.09.10. 13:31:39

@vakablak: Ez hülyeség, a közmédia Magyarországom már évtizedek óta lojális az aktuális kormányzathoz, mégis eddig többségben az ellenzék nyert. A privát média többsége pedig még mindig inkább ellenzéki (főleg a netes sajtó, de hetilapok zöme is).

A listád egyszerűen hazug. Semmivel nincs több ellensúly mondjuk Nagy-Britanniában, sőt, kevesebb van.

panelburzsuj 2014.09.10. 13:37:57

@Blogger Géza:
"A privát média többsége pedig még mindig inkább ellenzéki (főleg a netes sajtó, de hetilapok zöme is)."

Ezt rosszul tudod, Gejza, a privát média döntő többsége apolitikus szennylap, bulvár, "érdekesség", "életmód-bizbasz".

Print, sugárzott, online - egyremegy.

Blogger Géza 2014.09.10. 13:41:31

@panelburzsuj: Értelemszerűen csak a politikával foglakozó médiáról beszéltem, nem mondjuk a Carton Networkről. Az egyebet értelmetlen így felosztani.

Gyingizik 2014.09.10. 13:44:48

Senkit nem érdekelne az egypárt rendszer vagy az ál-többpárt rendszer (gyakorlati egypártrendszer) ha életszínvonal emelkedést hoz(na). A kádárjános bácsi se azért bukott meg, mert egypártrendszer volt. Hanem mert csökkent az életszínvonal és a nyugati minta (többpártrendszer, szabad piacos kapitalizmus) átvétele kimondva kimondatlanul nyugati életszínvonalat ígért. Mivel ez nem következett be senki se fogja siratni a többpártrendszert - a politológus blogon és anton ciguron kívül persze!

panelburzsuj 2014.09.10. 13:47:29

@Blogger Géza:
Annyiból nem értelmetlen, hogy elég jól megmutatja, hogy "maguktól" mennyire érdekli a népeket a pártfaszkodás.

Az meg egyenesen röhejes, hogy a blogoszférában - ahol ugye tényleg minimális erőforással is el lehet kezdeni - csak olyan idiotizmusokra futotta, mint a polgárda, tutiblog, spíler.

Meg pár tucat nickekben gazdag kommentharcosra.

Blogger Géza 2014.09.10. 13:53:16

@panelburzsuj: Nem tudom, szerintem legszínvonalasabb blogok közé tartozik a mandiner és a Nívó, illetve maga módján a 1000 leütés, csak hát az túlságosan elméletieskedő. A másik oldal sokkal inkább jeleskedik a fröcsögő, demagóg, sokszor trágár fikázásban és csúsztatásokban.

nu pagagyí 2014.09.10. 13:53:45

A tökéletes diktatúrából már csak a bíróságok lógnak ki. Az sem sokáig, mert már folyamatban van a tanácsvezető bírák menesztése, helyükre mostanában írják ki a gerinctelenségi pályázatot, szubjektív pontozással.

Blogger Géza 2014.09.10. 13:54:23

@panelburzsuj: Ami amúgy nem baj, ha már mindenki politizál és állandóan tüntetésekre jár, akkor nagy baj van.

nu pagagyí 2014.09.10. 14:07:58

@Gyingizik: Az egypártrendszer, kádárjános bácsival egyetemben, sajnálatosan megbukott az életszínvonal emelési harcban. Persze tudjuk: ismétlés a tudás anyja.

Orbánék addig virulnak majd, amíg van felélhető vagyon, aztán az innováció hiánya, a vattaaladárok költsége felemészti a rendszert. Persze történhet csoda, mondjuk Mészáros Lőrinc lenyomja a holland és francia gazdákat vagy Simicska Lajos betör a német reklám piacra és ontaj haza a nyereséget. De azért ne reménykedjünk nagy csodában.

panelburzsuj 2014.09.10. 14:16:29

@Blogger Géza:
Érdekesen számolod az "egyik oldalt". Majd rákérdezek a HaFr-ra: eddig csak balról "vádolták" fidesz-szimpátiával - éppezért biztos örülni fog a bloggergézai kebelreölelésnek... :)

Amógy meg éppen az a feltűnő, hogy fenntartások nélkül kormánypárti, népszerű, sokat lájkolt, látogatott és kommentelt webes felületet nem sikerült létrehozni.

Elvileg ott a kétmilliós egytábor, itt-ott talán még libsiüldözésben buzgó szoftnácikkal is megtoldva - és a talán leginkább hírportál-szerű mandinernek nincs húszezer lájkja se, továbbá teljesen tehetetlenek a flúgos törzsközönségükkel szemben.

Ez molyfing.

Blogger Géza 2014.09.10. 14:22:40

@panelburzsuj: Hát mondjuk ő elvileg jobboldali. Persze a jobboldal is sokszínű.

Fogalmam sincs, kinek menyi lájkja van, de abban biztos vagyok, hogy az önmagában nem mérvadó (pénz kérdése, és annyi lájkot szerzek neked, amennyit akarsz.)

high up! 2014.09.10. 14:30:12

@bölcsbagoly:

igen, te orbánbarma, nem mindegy, hogy minden olyan ország, amelyik fejletteb Trollbanisztánnál, rendre magasabb GDP növekedést csinál, mint a te gazdid debilségei.

Ezt hívják úgy, hogy Trollbanisztán szakad le a világtól. Neked meg csak a további megszorítások kipengetése jut.

FOLYTASSÁTOK!

bölcsbagoly 2014.09.10. 14:35:08

@high up!: egy másik toleráns libsi....

bölcsbagoly 2014.09.10. 14:38:50

@nu pagagyí: mi a franc köze van egymáshoz az egypártrendszernek és az életszinvonalnak? Az egypártrendszert is lehet úgy üzemeltetni, hogy magas életszinvonalat hozzon létre és a többpártrendszert is szarul! Ezt számtalan példa igazolja.

panelburzsuj 2014.09.10. 16:57:04

@Blogger Géza:
Ha csak pénz kérdése, akkor még rosszabb a kép, ugyanis arra mutat, hogy még rákayphilipekből sincs annyi, amennyi lefedendő "dezinformációs szakterület" lenne.

Nem győzitek saját tempótokat.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.14. 09:10:46

Az egypártrendszer nem azt jelenti, hogy egy párt van. A legtöbb kommunista országban TÖBB párt volt, ma is így van pl. Kínában és Észak-Koreában.

Az egypártrendszer azt jelenti, hogy egy párt uralja a hatalmat alkotmányosan és ez nem változtatható meg. Mint pl. Mo-n 1989-ig: benne volt az alkotmányban az MSZMP hatalma. Ha lett volna szabad választás és nyert volna bárki más, akkor is az MSZMP-é maradt volna a hatalom, mert ez volt az alkotmányban. Ezért is volt akkor lényegtelen a Parlament, évente csak pár nap ülés volt, azokon sem volt vita. Felesleges volt, hiszen az MSZMP vezetősége döntött.
Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért