Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért

2020. április 08. 20:43 - politologus

A biztos tudásról

Tegnap a boltban légfrissítőt szerettem volna venni. Igazság szerint nem értek hozzájuk, mert ritkán veszek, hiszen még a rossz illatúakat is elhasználom.

Szóval kiválasztottam a gyártót ízlésre (egyébként a legalsó polcról), nekik is sokfajta termékük állt ott, de jól elkülönült a két tipikus vécészínű: a sárga és a kék. A "Lemon" meg az "Ocean/Sky", e minimálkonfiguráció a többi márkánál is választható volt. Na jó, a csúcsmárkáknál nem biztos, azokat igazából meg sem néztem. A kék és sárga illatok kevésbé kockázatosak. Már szorongattam a kéket, amikor (most tegyem vissza, amikor már megtapogattam?) megláttam, hogy bizony az elvétellel én törtem meg a teli polc harmóniáját, amit a citromos még őrzött, ugyanis egyik alapszínűből sem hiányzott.

Arrébb sandítottam, ahol a különlegesebb illatok sorjáztak: levendulás, jázminos, esőerdős, és tulajdonképpeni hősünk, a vaníliás. Pedig én nem szeretem a vaníliaillatú illatosítókat, vagy legalábbis egyet biztos nem szerettem. Ám a vaníliásból hiányzott pár darab, akár öt-hat is! Azt veszik az emberek, az a legjobb - gondoltam rögtön, és lecseréltem a kéket erre. A mozdulatsor alatt végigfutott agyamban, hogy azért a vaníliásból sem vettek sokat, meglehet csak egy-két vásárló vett fejenként többet. Azon csak most, itthon gondolkodtam, hogy az ő ízlésük sem csalhatatlan, sőt, a második akár csak azért vett, mert az első miatt hiányzott belőlük, és ezért jónak gondolta.

A választás után már beálltam a pénztár előtti sorba, és csak akkor töprengtem választási módszeremen. Mert mi van, ha egy polc azért teli, mert folyamatosan töltik, és mit töltenének a leggyakrabban, ha nem a leggyorsabban fogyót? A vaníliás hiányai éppenséggel abból is származhattak, hogy kis fogyás híján nem volt oka a polc feltöltésének, és én éppen ellenkezőleg értelmeztem a jeleket. Na de a kereskedők agyafúrtak: akár direk lecsippenthettek a polcról, hogy látszódjon, azt bizony veszik, talán e trükk híján a kutya nem venné azt a büdös szart!

Ekkor emlékeztem vissza az egész polc látványára, és mintha sehol semmi nem hiányzott volna, aminek valószínű oka egy iménti töltés. Ki tudja, hogy nem ez épp a normális eljárás, hogy mindent azonnal visszatöltenek, mert az néz ki jól, mert az hat a vásárlóra pozitívan. Találgatok, mert nem tudom. Azt mondjuk szitaátlátóként tudom, hogy a rafkós boltosok az újakat a régiek mögé teszik, hogy az utóbbiak fogyjanak előbb. Ilyen szempontból most nem mérlegeltem, nem is értem, miért, nem szoktam elhagyni, pedig pont a spréknél idővel, szépen lassan, de elillan a gáz. Gondolom, legalábbis amit elkezdünk használni, azoknál biztosan ez zajlik.

Most van egy légfrissítőm egy nem is kedvelt illattal. Aminek mind a múltja, mind a jövője ismeretlen számomra. Amit érzelmek és értelem segítségével választottam, és belátással a folyamatot még elemezni is képes vagyok. Ergo megtettem mindent, ami embertől telik, mégis rajtakaptam magam, hogy nem volt és most sincs elég információm a helyes döntéshez. Pedig ez csak egy légfrissítő.

Ajánlom e példázatot mindenkinek, aki a felhatalmazási törvénynél rögtön pontosan tudta, mi volt a kormánytöbbségnek az elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos célja, amiért a törvényt éppen ilyennek alkotta.

Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, kövesd a Politikai Innováció blogot a Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://politologus.blog.hu/api/trackback/id/tr8515599534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért
süti beállítások módosítása