Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért

2018. március 20. 18:21 - politologus

Az ellenzéki együttműködésről: nem egy, hanem két választás közeleg

Török Gábor minapi Magyar Narancs-interjújában rendben végigvette, hogy miért nem valószínű az erősebb ellenzéki együttműködés. Véleményének összefoglalója az Index cikke alapján:

" egyre jobban látszik, hogy egyik párt sem igazán érdekelt a széles körű koordinációban:

az MSZP-nek már 5 jelölt visszalépése is 150 millió forinttal kevesebb állami támogatást vonna maga után, pedig a szocialisták pártjuk alacsony népszerűsége miatt előszeretettel „oldják fel magukat” a többi ellenzéki erőben.

az LMP hosszú távú stratégiája a politikai erőviszonyok átrendezése, ezt az együttműködés nem szolgálja

a Jobbik pedig a legerősebb ellenzéki erő pozíciójából tárgyalna, neki a baloldali szavazókra van szüksége, a baloldali pártokat „megbízhatatlannak és toxikusnak” tartja.

Török nem hiszi, hogy az ellenzék kész mindent feltenni az Orbán-rendszer leváltására."

Bár sokaknak az eredmény kiábrándítóan hangozhat, önmagában az érvelés nem hibádzik. Akad viszont szerintem néhány szempont, ami alapján az értékelést árnyalni lehet.

1. Az első Hódmezővásárhely üzenetéhez kapcsolódik, merthogy nem látszik belőle országos szintű ellenzéki kooperáció, és különben is ez egy polgármester-választás volt, egy helyi ügy. Igen ám, csakhogy jövő ősszel önkormányzati választások lesznek. Vagyis az ellenzék arra is készülhetett a hódmezői példával. Mivel az belátható időn belül történik, bármilyen mostani ellenzéki tárgyaláshoz viszonossági alapot nyújt: amiről egyik párt most lemond a másik javára, visszakaphatja a másik választáson. Ez a szituáció épp kedvez bármiféle dealhez, hiszen két ponton lehet viszonozni: most is egy másik körzetben, és jövő ősszel is valahol. (Sok értékelést olvastam, ahol csak az aktuális választásokon belüli viszonzást emlegették.)
Ennek kiegészítése, hogy a választási rendszer "helyi irányba" ment el az egyéni körzetek kiemelődésével, ami az országos politikusok befuttatásában is a helyi alapú felépítést preferálja, és a megegyezéseket is a helyhez köti. Kikről is szólnak vagy szóltak a hírek mostanában: Botka László, Karácsony Gergő, Kósa Lajos, Lázár János - mind polgármesterként indultak, és lehet még e kiválasztódási módból rendszer is (hiszen korábban is ismert módi volt, csak most a választási szisztéma még erősebb vonzást gyakorol). Meglehet, a pártok a jelentős polgármesterjelöltekre már egyértelműen és eldöntötten a következő képviselőjelöltként számítanak.

2. Alapesetben az ellenzéki frakciók országos százalékukat alulreprezentáló frakciót kaphatnak (és akkor még jöhet a Fidesz, ahogy szokott, és a nekik járót is valahogy lefaragja), vagyis egy-egy újabb képviselő bejuttatása a parlamentbe a fontosnál is fontosabb. A vezetőknek pedig be kell jutni, és ha valahol egyéniben is indulnak, akkor ott erős a megállapodási kényszer az ő javukra. Kevésbé áll ez az erősebb ellenzékiekre, mint amilyen a Jobbik, de így megint adott egy deal-lehetőség: a nagyobb párt egy másik vezető bejutásáért nagyobb árat kérhet.
A pártok belső mozgásaival is kalkulálni kell, aminek első alapja a választás, s vele a ki hol van most, és ki hol lesz az után, majd a két választás mellé a belső, a tisztújítási procedúrák is belépnek. Igaza van Töröknek abban, hogy egy párt eddigi stratégiájába bizonyos dolgok nem illenek bele, de a döntések személyektől függenek, a személyek sorsa pedig a támogatás függvényében változik. Ez nem olyan, mint a Fidesznél, ahol mindenkinek jut valami, személynek és pártnak is van b-tevre. E kis pártoknál, ahol messzebb az 5%-os léc, egy-két személy beküldése is hatalmas cél, akiknél ez a léc rezeg, nagy különbség van a hat fő meg a nulla között, ezeknél egy-két ember lehet előtérben, s ahogy ezek megváltoznak, az egész párt arculata változik.

3. Semmit nem tudunk az ellenzéki pártokról meg a kooperációs hajlandóságukról, amíg nem tudjuk, melyiknek mi köze a Fideszhez. Itt mindenki erről találgat, és új erő sem jöhet úgy, hogy ne kerüljön szóba a Fidesz-eredet. Ha most a például a németekben gondolkodunk, nem túl valószínű, hogy a kerdemek bábként mozgatják a szocdemeket, ám ugyanez nálunk bőven elképzelhető. Ennek persze lehetnek fokozatai az utólag adott pofonnal fenyegetéstől az előre diktálásig. Előbbi, azt hiszem, egyedül itt olvasható rendszeresen: az ellenzék be van fenyítve már 2010 óta (részletesen a kommenteknél), és az agresszivitásból legalább visszavenni képtelen Fidesztől ez a minimum várható. Aki ezt nem hiszi, csak emlékezzen a népszavazási kopaszokra, a plakáttörvény alkotmányellenességére vagy az ÁSZ furkósbotként való felhasználására, és vegye figyelembe, hogy ez a felszín, alatta ennél csak durvább lehet. A másik fokozatra a Fidesznek az MSZP egyes köreivel való kapcsolata szolgáltat példát, vagyis a kormánypárt valamiképp "ott van" vagy "bent van".

Feltételezhetőleg az ellenzék döntéseiben ott a fideszes megtorlástól való tartás, de mivel a fenyegetettség mértékét nem ismerjük, a rá adott reakciókat is nehéz kiszámítani. Az ellenzéki stratégia nem csak azért alakulhat úgy, ahogy, mert volt eddig valami győzelmi célú stratégia, hanem azért, mert jobban szerepelni is veszélyes.

4. Most tekintsünk el attól az eshetőségtől, hogy a Fidesz áll bármelyik ellenzéki erő mögött. Az egész ellenzéki gondolkodás alapja valamiféle "átlendülés". Az átlendülés egy olyan pillanat lesz, amelyben egy ellenzéki párt vagy pártszövetség fölé kerekedik a többi ellenzékinek, és kihívója lehet a Fidesznek, vagy pluszként a Fidesz maga omlik össze, vagy jön valami válság. Az átlendülésbe vetett hitet táplálja maga a Fidesz-példa a kiemelkedésre, hisz az szétverte vagy felfalta ellenzéki (majd kormánypárti) barátait és ellenségeit. A történelem más példáit nézve viszont láthatnák az ellenzékiek, hogy egypártrendszer-fokozatok épp azért alakulnak ki, mert kicsi az esély az átlendülésre (hiszen így van megtervezve a politikai rendszer, amit azért csak sejtenek). Néhány évvel ezelőtt a japán kvázi egypártrendszer megingott, a kormánypártot vagy 50 év után verő ellenzéki párt több párt egyesüléséből jött létre - nem vagyok Japán-szakértő, de sejthető, hogy az egypártrendszerben az ellenzéki megosztottságnak is volt szerepe.
Nem egészen világos, hogy ennyi ellenzéki erő hogyan bízhat a saját magára nézve kedvező átlendülésben, ha az több ciklussal előrébb van, nekik viszont bármelyik következő ciklust nehéz túlélni. Így aztán csak visszajön az emberben az elhessegetett feltevés, hogy azért bízhat benne, mert tudja, hogy túl fog élni, amíg az a Fidesz érdeke.

Összegzésül azt mondanánk, az ellenzéki együttműködés hátterében a valódi, releváns feltételek vagy alig láthatók, vagy a láthatók változhatnak, ezért nemcsak feltételezni, kizárni is nehéz az együttműködést. A kooperációra és koalícióra elég nagy nyomás szokott érkezni a választások körül, hiszen láthatta ezt mindenki nálunk is, másutt is. Az önkormányzati választások mint tárgyalásra felhívó elem viszont könnyen működhet, más kérdés, hogy ilyen megállapodások kevésbé látványosak a most elvárt nagy csinnadrattához képest. 

Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://politologus.blog.hu/api/trackback/id/tr6313755592

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Geo_ 2018.03.21. 09:15:38

A minimális bizalom is hiányzik az ellenzéken belül. Ilyenkor az lehet(ett volna) a megoldás, hogy mindenki hátralép, s ideiglenesen azok kezébe teszi le a dolgokat, akikben közösen megbíznak.

Mert a két választás összekapcsolása csak bizalmi helyzetben, pl. koalíciós partnerek közt lehetséges. SZVSZ

nick papagiorgo 2018.03.21. 19:46:32

Nem akarok észt osztani, nyilván a bloggazda is tudja a két alapvető különbséget az önkormányzati és a parlamenti választások között, jelesül:

- önkormányzatinál "sima" választás van, a legtöbb szavazatot kapó nyer, nincsenek töredékszavazatok, se állami támogatás, amiért érdemes lenne harcba szállni
és
- önkormányzati választás esetén az emberek inkább személyre, míg parlamentinél inkább pártokra szavaznak, tehát ök-nél számít, hogy mennyire ismerem az adott személyt, parlamentinél kb legkevésbé se. Itt enném hozzá, hogy főleg a vidékieket nehéz arra rábírni, hogy egy tökidegen, számukra ismeretlen egyénre szavazzanak, főleg, ha ezt egy tökidegen, számukra ismeretlen egyén mondja (vö. átszavazás)

Minden mást ennek fényében gondoljunk át. Főleg azt, hogy mi "Hódmezővásárhely üzenete", meg ezek.

VáradiJános 2018.03.21. 20:06:11

Tényleg mindent felülíró közös nevező az orbánellenesség? Teljesen megértem azokat a politikusokat akik nem tudják eme szent cél érdekében leküzdeni a gyurcsótány-hányingerüket

politologus · http://politologus.blog.hu 2018.03.21. 20:18:29

@nick papagiorgo: Az önkormányzati választások kapcsán főleg a polgármesterek választására gondolok. Az önkorm. választásoknál a személyre szavazás a pártok helyett inkább idea, mint valóság: falvakban van ilyen, de már egy kisvárostól felfelé "pártos" a magyar szavazók választása. És nem csupán polgármesterek, hanem a képviselők esetében is! Az alapszituáció akkor is ez, ha vannak kivételek. (Hallottam pl. olyat, hogy egy fideszes jelölt hölgy nyakába vette a kis körzetét, és egy éven át gyakorlatilag házról-házra járt, ismerkedett, kérdezett, kampányolt - és megdöbbentő fölénnyel győzte le riválisait. Ám az ilyen nagyon ritka.)
Az önkormányzati választás éppen a személyek miatt fontos, mert a választói közelség, és a közvetlen választás ethosza szépen adott.
Amire én gondolok megegyezési alapként, az a polgármesterek támogatása, jelölése, vagy az ellenzéki pártok között ellenjelölés elhagyása. Szerintem több ellenzéki párt borzaszatóan szeretne egy saját polgármestert, akárhol is, a pártok szívesen villognak a sikeres polgármesterekkel.
Politikai Innováció - Politológusblog a más minőségekért
süti beállítások módosítása