Az utóbbi években a hitelesség volt a politika, a politológia (valamint a gazdasági elemzések) kulcsszava. Alapvetően a hitelességkötéllel elkövetett öngyilkosságot kértem számon Kern Tamás politológuson is az előbbi posztban. Lesz még erről szó, de addig is egy gyöngyszem, hogy beálljunk azon unalmas blogok és fórumhozzászólások sorába, amelyek képesek a múltban elhangzott mondatokat számonkérni.

Az alábbi videón Orbán Viktor ad hosszabb interjút 2005. szeptember 7-én. Át lehet ugrani megtekintését, hiszen kijegyzeteltem az itt fontos részeket.

Épp ma Gyurcsány Ferenc megkérdezte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy miért fél az emberek akaratától, és miért nem kezdeményez népszavazást az új alkotmányról, illetve kifejezte véleményét, hogy a magánnyugdíjpénztári megoldásra a kormány nem kapott felhatalmazást. Orbán válaszának lényege az volt, hogy Gyurcsány az elszámoltatástól való félelme miatt mondja azt, amit mond.  A miniszterelnök tehát a kérdésekre igazából nem adott választ, hanem a kérdező személyével foglalkozott.

Hát akkor ehhez ellenőrizzük Orbán véleményét 13:43-tól:

 "Egyébként is ízléstelen, várjon, ez nem jó szó, nem akarok bántani senkit, szóval rossz ízű, amikor nem arról vitatkozunk, amit a másik mondott, hanem azt kutatjuk, hogy vajon mi lehet az ő szándéka. Ezt rendes országokban nem is tartják szalonképes vitának. Egyszer én Heller Ágnessel láttam egy hosszabb interjút, évekkel ezelőtt, ahol pontosan ezt magyarázta el. Hogy rendes kultúrnemzeteknél az nem párbajképes ember, aki ahelyett, hogy az asztalra került tényekkel, érvekkel vitatkozna, arról kezd el beszélni, hogy mért mondja a másik, amit mond."

Van valaki, aki nem ért egyet ezzel az Orbán Vikorral? Na ugye. Aki mer, az NER.

Nézzünk egy másikat, mire nem szabad felhasználni nagyobb állami bevételeket (az interjúban privatizációból származót), tekerés 18:54-re:

"A kormány pénzszűkében van. Be akarja tölteni a költségvetés lukait. Én elvi okokból ellenzem azt, hogy a privatizációból folyó bevételekből a rossz gazdálkodás által ütött lukakat foltozzuk be. Mert akkor nem a rossz gazdálkodás helyett vezetünk be jó gazdálkodást, hanem átmenetileg kimászunk a bajból, de jövőre kezdődik az egész elölről, csak közben már szegényebbek vagyunk, mert nincs is mit eladni."

A kukacoskodóknak mondom, hogy a "privatizációból" szó nem hangsúlyos, még mielőtt arra jutna valaki, hogy - teszem azt - a magánnyugdíjaknak az államhoz való visszafolyatását a beszélő erkölcsösnek tartaná. Dehogy.

S hogy egy korábban tartalmas politológiai terminus, a jogállam nyomába eredjünk - ezt kergessük, ne hiú ábrándokat - , lapozzunk 15:25-ig, s megtudjuk, mit tehet az állam jogállami keretek között. Most szólok, hogy amit az alany nem említ itt, azt azért nem említi, mert jogállamba az nem fér bele, nem azért, mert szorítja az adásidő:

 "Például viszavettünk egy autópályarészt. Az M1-es olyan drága volt, ... (Pallagi Ferenc, kérdező: Visszavásárolták.) Az a visszavételnek egy... Jogállamban élünk, tehát... Bocsánat. Eleve zárjunk ki minden olyan megoldást, ami a huszonegyedik századi európai, jogállami megoldásokkal nem fér össze. Angliában is talán visszaveszik most a vasutat, de úgy, hogy az angol jogállamiság hagyományait ez nem fogja megsérteni. Ennek megvan a módja.  Tehát ott például vásároltunk, visszavásároltuk. Nagy alku volt, most nem avatom be Önt, ha megengedi, ennek a részleteibe, komoly küzdelem volt, visszavettük. Másik példa: nem akarták visszaadni Csillebércet. Ami ügyeskedéssel került ki az állami vagyonból. Mit csináltunk? Pereltünk. A bíróság adta vissza."

A következő logikai feladványt ajánlom az olvasóknak: Ha én hiteles ember vagyok, akkor elhiszitek-e nekem, hogy a Föld lapos? És ha egy kevésbé hiteles megcáfolja az előbbit azzal, hogy a Föld gömbölyű, akkor 1.) Kinek hiszel?, 2.) Mit gondolsz a Földről?, 3.) Ha tudtál egyértelműen válaszolni az előbbi két kérdésre, mi van a Te hitelességeddel?

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Politológusblog Facebook-csoportjához!