Benne vagyunk az új évben és az új politikai rendszerben, életbe lépett mindaz, ami halva született.

Azt mondta Martin Schulz, az EP szocialista frakcióvezetője, hogy Orbán maga alá gyűri az államot. Szerintem ellenkezőleg: maga fölé.

Új rendszerünkkel az állam erősödik kegyetlenül, hatóságok a köztestületek helyett (egészségügyi felügyelet már nincs, meg KT, ORTT, több ombudsman stb.), büntetési szigor, államosítások. Egyszerúen kevesebb kormányon kívüli hatalmi szót fogunk hallani, mint azt megszokhattuk, az állam saját bírálóitól szabadul meg. Ezek a hangok idővel beérnének, és a kormány ellen dolgoznának, állami oldalról támasztanák alá az ellenzék kritikáit. Így esett legalább az elmúlt három ciklusban, mostantól mindenki elégedett lesz a kormányzattal. 

A fentiek és a választási szabályok együtt teszik nehezen leválthatóvá azt, aki épp hatalmon van, viszont ahogy többen írták is már, egy nagy politikai fordulat esetén éppen az új szabályok által lehet majd a Fideszt is karanténba zárni. Ha a kormány kibekkeli mostani válságos(?) helyzetét, nyugodtan bízhat a jobb folytatásban, kiderült már Lázár János szavaiból, amit feltételeztünk, hogy az egész folyamat elején tervezték a kemény első félidőt és rá következő enyhülést. Persze, nagy különbség a harcosabb szavazók számára, hogy a kormány magától vesz vissza, vagy mások törik le a szarvát, a békülékenységre hajlók számára viszont mindegy lesz.

Jön majd a felfelé vezető út is a kormányfő szerint. Nem ilyen egyenes az, ugyanis nulláról kezdődik minden, emésztgessük ezt egy picit: a korábbi alkotmányt Ab-döntések sora követte, amelyek kialakították a mi magán- és közéletünk új kereteit, és ebből most minden érvényét vesztette! Számtalan törvény lép életbe, amivel ütközik majd a társadalom, s amelyek majd ütköznek egymással, akár az új alkotmánnyal. Aki emlékszik még, hányszor kamilláztunk az Ab újabb és újabb döntései miatt, és szoktuk meg, hogy valamit meg kell szokni, az tudja, hogy most fürödhetünk a kamillában. Ha nem ez lesz, akkor az alkotmányozással vagy az isteni teremtés ismétlődött meg, vagy nem kamilla az, amiben nyakig vagyunk.

Végezzünk számvetést, mit is vártunk másfél-két éve a Fidesztől, akár politikai oldaltól függetlenül is? Mondjuk hogy hatékonyak lesznek, ők majd elintézik, amit a többiek nem akartak vagy mertek. Hát ez így is történt, az "elintézik" meg többjelentésű szó ugyebár.

Jómagam az olyan rázós ügyekben, mint az új alkotmány, biztosra vettem korábban, hogy a régire fog ráépülni az Ab döntéseinek beépítésével, plusz új választási szisztémával, és ez is csak a biztonság kedvéért több a címcserénél. Azt, hogy valami alkotmányelleneset alkotmányba emeljenek, hogy ne minősüljön alkotmányellenesnek, soha a büdös életben nem gondoltam volna, a politikai onániát már eleget láttuk, de a politikai szodómiához nem lehet hozzászokni.

Itt hívnám fel minden kormánymentegetőnek a figyelmét arra, hogy ne most találja ki, mi az a mélység, ami még elmegy a/egy kormány részéről, azt korábban kell eldönteni, legyen már a szavazónak is tartása! Amúgy nem értek egyet azzal, hogy egy kormány a szavazótól függetlenül szar, de a szavazóról speciel nem szavaz senki, számára nyugodtan lehet szar, ami az is, nem kell mentegetni.

Sokan hozzák fel érvként, hogy a Fidesz támogatottságán nem látszik az elégedetlenség. Ez a támadáshiány miatt volt, korábban írtam már, miért nem támadják a pártot:
"Hát mert van támogatottsága. Az pedig aranyszabály, hogy akinek nagy támogatottsága van, nem támadható, mert a támadások visszaütnek, egyrészt lepattan a megtámadottról (ami jó, azt támadják), és a támadó hiteltelenedik el, másrészt a támadó kizárható ebből-abból, kirúgatható, perelhető stb. Csak akkor van értelme ügyeket szándékosan keresni, botrányt kirobbantani, amikor a támadott támogatása már fogyatkozóban van, a szavazótábor oszlásnak indult."

No, kérem, itt tartunk most. Elég volt egy picivel több bírálat a parlamenti és az operai megmozdulások idején, jött a többi magától, átszakadtak a gátak. A véget persze egyáltalán nem mutatja meg.

Közben vigyáznia kell mindenkinek, aki Orbán távozásáról beszél, ez ugyanis épp nélküle nem fog menni. Mindaz, amit most ide teremtettek, még friss, csak tudni a változásokról, de még nem érezni őket. A kormányerők sem érzik vagy értik, milyen épületet emeltek a saját fejük fölé, de ha majd laknak benne, kipróbálják minden helységét, nem tűnik majd annyira otthonosnak, ebben biztos vagyok.

Orbán egyelőre nyugodt, most "érzi a puskaporszagot", de gondolja, majd elmúlik. Na jó, legyen, a szavazók feledékenyek, az európai politikusok pragmatikusak, az újságírók meg visszavonulnak és kompenzálnak a túlzó kormánykritikák leleplezésével. Ez a felszínt érinti, azonban nincs politikai történés valamilyen következmény nélkül: politikai szocialzációnk súlyosan roncsolódott.

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, én eddig csak szomorúan néztem sok magára hagyott, politikagyűlölő honfitársam hiányos vagy torz politikai szocializációját, csak másokét - végül az az érzés hasított belém, hogy az enyémet épp most cseszték el.

 Ha tetszett az írás, csatlakozz a Politológusblog Facebook-csoportjához!