Néhány napja Szabó Máté ombudsman volt Kálmán Olga vendége az Egyenes beszédben. Az újságíró arról érdeklődött, hogy vajon a szakiskolások heti mindössze 6-7 órás közismereti képzésével foglalkoznak-e, és nagyon meglepődött, amikor Szabó ezt "tartalmi kérdésnek" nevezte, amit nem vizsgálhatnak. Kálmán firtatta a dolgot, visszakérdezett, hogy a gyermek joga megtanulni írni-olvasni-számolni "nem alkotmányos kérdés?", és újra csak elutasító választ kapott,

Egyszerűen nem értettem Szabó Mátét, szerintem a kérdés egyértelmű. Talán félreértett valamit, vagy azt hitte, hogy Kálmán Olga az Alkotmánybírósághoz rengeteg beadvánnyal forduló, a kétharmaddal egyedül kekeckedő nagy ellenállónak, a fülkeforradalom ellenforradalmárának szerepét akarja ráerőltetni. Én nagyon nem akarom bántani Szabót, teszi, amit tennie kell, ráadásul jeles politikatudós is, inkább a felvetődött kérdés az érdekes. De ha már Szabó, akkor még két dolog:

Második: Orbán minapi Policity-interjújában nem értette Szabó fordulatait, nyilván az Ab-beadványokra gondolt. Segítünk neki picit, hogy értse: ha az állampolgár csak akkor fordulhat az Ab-hez, ha már őt személyében szorongatja alapjogának sérelme (és számára mindegy is már, mint dönt az Ab), de fordulhat az ombudsmanhoz, az ombudsman meg fordulhat az Ab-hoz a törvények alkotmányos voltát illetően, akkor honnan fogja kapni az Ab a legtöbb beadványt? Jó reggelt kívánok. Mellesleg Orbán meglepődése árulkodó, talán úgy gondolta, az ügyek többsége a Máténál elhal, a sajtó is nehezebben ugrik (mégsem lehet az ombudsmant minden beadványánál, hetente behívni a tévéstúdióba - és ez bizony jó számítás). A miniszterelnök észrevehetné, hogy nem a szomszéd vonat mozog, hanem az övé indult el, most ő került a jogvédő ellenzék oldaláról a jogtipró hatalom oldalára, ami persze megesik ha az ember kormányfő lesz, vagy ha Orbán Viktor lesz.

Az oktatás kapcsán megvizsgálható az Alaptörvény X/1. pontja a tanszabadságról, a XI/2. az ingyenes és kötelező oktatásról, a XV/4-5. az esélyegyenlőségről és a gyermekek védelméről, a XVI/1-3. a gyermek és a szülő jogáról. E pontokból (ill. továbbiakból) levezethető, hogy bizonyos jogokhoz bizonyos képességek szükségeltetnek-e, az állami iskoláztatásnak milyen fokú ebben a kötelező szerepe, végül ehhez milyen oktatási és nevelési keretek szükségeltetnek. Az azért valószínű, hogy alkotmányjogászok és oktatáskutatók ezt fel tudják tárni. Hamarosan megtudjuk, kivágja-e valakiknél a biztosítékot ez a 6-7 óra.

Mire is elég 6-7 óra? Ha csak az írás-olvasás-szövegértés-számolás megtanítását nézzük, akkor belefér heti két magyar, két matek, meg két valamilyen más tárgy. Ha azt akarjuk, hogy a szakmát tanulóink műveltsége is rendben legyen, két óra történelem és társadalomismeret is kellene, de az élethez az sem árt, ha a természettudományos oktatásból legalább konyhakémia, kőművesfizika és házidoktor-biológia eljut hozzájuk, és akkor az életvezetéshez szükséges tárgyakról még nem is szóltunk. Mindez együtt nem fér bele hat-hét órába,  viszont az általánosban tanított alapkészségek továbbfejlesztése valószínűleg igen.   

Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!
Follow @Politologus