Robert király halála ill. a Joffrey király származását firtató tényfeltáró cikkek után kialakult legitimációs válságban a pártok előrehozott választások kiírásában egyeztek meg.

A választás azért is sürgető, mert a birodalomban megindult belső, elsősorban északi-déli migráció azonnali hatalmi beavatkozást kíván. A napokban már volt is egy kisebb incidens: A Királyvár előtti paraszt-tüntetést a Városi Őrség kényszerítő eszközök alkalmazásával oszlatta fel. A pártok először szembesülnek az új választási rendszerrel, rövidebb, de intenzív kampány után egy a korábbinál többségibb szisztéma szerint méretődnek meg.

A kampány hamarosan finisébe érkezik, ahol látványos tömegrendezvények következnek, egyelőre ezek előkészítése folyik kisebb szeánszokon, a pártok korábbi és jelenlegi támogatói részvételével.

Az unionista Baratheonok kormánypárthoz képest szokatlanul viselkednek: belső pártharcok osztják meg őket, Joffrey király, Stannis "király" és Renly "király" külön kampányol. Úgy tűnik, e pártot is elérte az a mánia, hogy vezetőik már előre a megszerzendő címükön neveztetik magukat. Joffrey látványos, külsőségekben tobzódó kampányt visz, tanácsadói gyakran intik mérsékletre. Kampánya szellemileg és testileg is megosztó, politikája a régi beidegződéseket idézi. Erről is írta az ország legjobb politikai elemzője, hogy a hatalmon lévőknek "lejt a pálya", és a jövőben három lehetőség adott: a) maradnak ezek, b) jönnek az előzőek, c)már megint csak e kettő között dől el. Elmondása szerint egy éve még az a) tűnt valószínűbbnek, ma már a c) mellett szól több érv.

Stannisék szekularizáció-ellenesek, a vallást kiemelt támogatásban részesítik. A tanácsadók szerint Stannis vissza is foghatná buzgalmát, mert a vörös vallás olyannyira felizgatja, hogy még a katonai stratégiát is lesöpri az asztalról miatta. Renly feleségének családja révén hatalmas aktivista-sereget gyűjtött, a vezér mérsékelt és puritán politikája az elmúlt időszak politikai harcoktól megcsömörlött választóinak támogatására bizton számíthat. A kiegyezés mégis távolinak tűnik: a két testvér legutóbbi nyilvános vitáját a személyeskedés jellemezte, gyorsan véget is ért, hiába lépett fel Ned Stark özvegye, a Tully-párt legújabb üdvöskéje békítőként. 

A Starkok elsősorban a hagyományos északi bázisukat kívánják déli terjeszkedéssel bővíteni, az új vezérnek, Robb Starknak - párthívei szerint "Észak Királyának" - kisebb sikerei is vannak már. Tavaly Ned Stark kancellári pozícióba kerülésével a párt még koalíciós partnere volt a Baratheon-pártnak, mára szeparatisták lettek. Ezt a többség Joffrey királynak rója fel, akit Ned kancellár ügyében hiába figyelmeztettek tanácsadói, hogy ennyire magas szinten ne hajtson végre fejcseréket. A háttérben sok egyeztetés folyik: az Özvegy diplomáciai útjai ilyenek, emellett Starkék és a régi rivális Lannisterek Sansa Stark és Jaime Lannister személyéről alkudoznak. A nyilvánosságnak szánt kampány is zajlik, nagyban szórják "a farkas a gyomrából hallja az oroszlán ülvöltését" szövegű szórólapot. Táborukban jó hangulat uralkodik, mindenki bizakodó, az egyik legutóbbi előválasztási állomáson a kopogtatócédula-gyűjtésről folytatott parázs vita során Greatjon azt találta mondani, hogy  "ujjak nélkül, vazze, hogyan kopogtassak, küldd a farkasodat", amin a jelenlévők isteneset kacagtak. Hja, északi humor...

A Targaryenek már nem a régiek, míg korábban várakat olvaszottak, mára már ők maguk olvadtak törpepárttá. Egykor királyokat adtak a birodalomnak, ma csak törékeny asszonykákat és vak vénembereket tudnak felmutatni. Ennek ellenére kampányolnak ők is, a megszerzett brand sokat jelent a politikában. A pártvezér Daenerys még újonc, de már egész kis kultusz alakult ki körülötte, filmsztár-külseje pedig komoly adu a mai mediatizált világban. A gyenge pártok ellen szokásos választási atrocitások persze őket sem kímélték: a minap egyes helyi notabilitások nem akarták beengedni őket a qarth-i kultúrházba kampányrendezvényt tartani (képünkön), egy helyi párthívük hathatós fellépésére volt szükség. A pénzgyűjtés is akadozik, már fenntartani alig tudják magukat. Egyes elemzők szerint nem biztos, hogy a politikai szimbolizáció eddigi legsikeresebbje, a sárkány-metafora hoz még a konyhára. Más elemzők azt gyanítják, hogy a párt valami újjal, igazi nagy robbanással készül, azért a keménykedő, magabiztos hang.

 

A revizionista Greyjoyok szintén mozgolódnak, a szebb napokat is látott "vaskemény" klán vezetője, Lord Balon egykor király volt, ma már csak hajóflottáján uralkodhat. Legutolsó elhíresült dobásuk az adoptációs törvényjavaslat volt: eszerint a harcban győztes, ha amúgy is sok porontya van, automatikusan jó szülőnek minősül, akár kezébe adható még egy gyerek, már viheti is. Az ellenzék által "Cuius victoria, eius puer" (=akié a győzelem, azé a gyerek) elvnek csúfolta az eljárást, mire Balon saját példával járt elöl. Legújabb kampányakciójuk keretében hajóik között kifeszített molinókkal grasszálnak, rajtuk a szokásos "Mi nem vetünk" jelmondattal. Fő céljuk a Starkok által dominált területeken, az északi megyékben győzni.

A pénzgyűjtésben vezető Lannisterek a választás igazi esélyesei. Egyrészt kevésbé sározódtak be az utóbbi években, mert általában mással végeztetik el a piszkos munkát, közben számtalan emberük ül már bent az adminisztrációban. Másrészt vezetőik alkalmasnak tűnnek, Tywin és Tyrion nagyszerű intellektuális képességeit mindenki elismeri, az idősödő családfő emellett katonai erényekkel is büszkélkedhet, hasonlóan Jaime fiához, aki - elsősorban a női szavazók szerint - a párt legjobb arca. Komplex vidékfejlesztési programjuk van, a "legyen minden asztalon bor" operatív program igen sikeres, maga a család is folyamatosan promotálja ezt. Rossz nyelvek szerint csak kiterjedt mezőgazdasági érdekeltségeik miatt a nagy buzgalom, merthogy ők a földtörvények nyertesei, a Lannisterek azonban az oligarchia-vádra csak legyintenek.

A "futottak még" kategóriába tartoznak a völgybeliek, akik igazi liberálisok még most is, a szabadság a mindenük, de kritikusaik szerint hátrányuk is: magasan a föld fölött lebegnek, elzárják magukat a külvilágtól, az emberek valódi problémáitól. Az anyatejjel táplálás érdekében kifejtett erőfeszítéseiket viszont a konzervatív oldal is respektálta.


Parázs kis kampányfinis készülődik, az már bizonyos, a több győzelemre is esélyes párt indulása előrelépés a legutóbbi választásokhoz képest. 

Sajnos vészjósló jelek is akadnak: az elemzők egyetértenek abban, hogy a birodalom irányításában nagy nehezen uralomra jutó racionalitás átadhatja helyét a tomboló, féktelen irracionalitás uralmának. A sárkányok, farkasok, a fény ura és mások kampánybeli emlegetése maga a színtiszta populizmus, ami ugyan hat a tömegekre, de a választások utáni válságkezelésben a társadalmora rakott további terheket és a kialakuló elégedetlenséget sem igazolni, sem kezelni nem lesz képes. 

Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!
Follow @Politologus