Az alábbiakban - bár 10+1-re jött ki, nem toplista következik, és az sem kizárt, hogy egyes pontokból automatikusan származnak mások.
1.) alkotmányozás és választási törvény: Az új alkotmány nem annyira nagy újság, mint amennyire a hozzá való viszonyulás és az alkotmányozási folyamat minősége új. A többpárti együttműködés megszűnt, az alkotmányos rendszer főbb változásainak megokolása elmaradt, a népszavazás általi megerősítés hiányára született magyarázatok botrányosabbak voltak a ténynél, de nóvum volt az Alkotmánybíróság fenyegése és az ezzel összefüggő gusztustalan alkotmánymódosítások is.
2.) prezidencializálódás: a miniszterelnöknek nem kellett koalíciós engedményket tennie, ezáltal korlátlan ura volt a kormányzásnak. Fokozta a hatást az a csúcs-újdonság, hogy hosszasan volt ő a legnépszerűbb politikus, ezért még többet kellett szerepeltetnie magát, ami kihangsúlyozta az előbbieket.
3.) nem volt országos népszavazás: rendben, a Fidesz első ciklusában (1998-2002) sem akadt ilyen, de az előző ciklus tapasztalatai, a nagy népszavazási láz után mást is lehetett várni. Az új alkotmány rendesen kiherélte ezt az intézményt, a magasra állított érvényességi küszöb miatt valószínűleg évtized(ek)ig nem lesz érvényes népszavazás nálunk.
4.) nem voltak koalíciós viták: most először nem rombolta a közhangulatot és a kormányerőkbe vetett bizalmat az, hogy a politikában vannak tétre menő viták. A magyarok már a kormány-ellenzék vitát is sokallták, a kormányon belüliek pedig már kivágták a biztosítékot, most mindkettő redukálódott, nagy volt a béke (gondoljunk akár a Hoffmann Rózsa körüli vita elsimítására is).
5.) érdekes minisztériumi struktúra: a NEFMI léte újjáalakította a kormánypolitikáról szóló tudatunkat, államtitkárt kellett mondani miniszter helyett, és alig láttuk a minisztert. Most annyira nem volt érezhető az, hogy a minisztériumok számát a kötelezően kiosztandó pozíciókhoz szabják (ez rendszersajátság is), vagy hogy magával a minisztériumok felállításával értékeket kommunikálnának.
6.) jogforrás-pótlékok: nem tudom ezt pontosan megnevezni, hiába ez a kedvenc pont, de a magyarázatból talán érthető lesz. A korábbi ciklusokban ha egy jogszabály valahogyan beállított egy életviszonyt, például egy adókulcs-százalékot, a kedvezményezettek körét, a mentességeket stb., akkor a kormányzat hamarosan meg is kapta a kritikákat, hiszen a beállított számok hálózata mindig produkált sérelmeket, sokan jártak rosszabbul. De ebben a ciklusban ha utóbbi meg is történt, hoztak gyorsan egy másik szabályt, hogy mondjuk a fizetés érezhetően több legyen mindenkinek, vagy elfogadtak egy polgárt megnyugtató parlamenti nyilatkozatot. E nyilatkozatok önmagukban is látványosak voltak (pl. NENYI, manyup, Tavares-jelentés), szinte beállítva a jogforrások közé. Itt szólhatunk a parlament új, bíráskodási funkciójáról is, amikor törvény lép az ítélet helyére (ez annyiban nem új, hogy a történelmi múlt sérelmeit így rendezik, most aktuálpolitikaibb jelleggel alkalmazták).
7.) a gazdaságnak a politika (állam) alá rendelése: a kormány sokat dolgozott azon, hogy az emberek hite győzzön a valóság felett azáltal, hogy a politikai rendszert nagyobbnak és erősebbnek mutatja a gazdasági rendszernél. Ahogy én látom, az emberek tényleg azt gondolják, hogy a gazdaság szekere a kormánytól halad vagy nem halad. A korábbi ciklusokban igyekeztek olyan gazdaságpolitikát folytatni, amelyben a politika azt veszi tudomásul, hogy neki jó körülményeket megteremtő, hozzáadó és kiigazító szerepe van. Most ez úgy változott, hogy a politika folyamatos kiszámíthatatlanságban tartja a gazdasági szereplőket, és akár azok bedőlését is szívesen veszi, annál több lesz az amúgy is felfokozott állami tulajdonlás.
Egyesek szerint a változás értékalapú, a magyar jobboldal nagyobb szerepet szán az általa a közérdek egyetlen letéteményesének tartott államnak, mások, a kemény kritikusok szerint egyszerű tulajdonátrendezés zajlik a kormánypárt mögötti magánérdeket kiszolgálandó. Nyilván mindkettő jól megindokolható, szerintem az a biztos, hogy a gazdaságot is “fideszizálták”: a korábbi gazdasági szerepvállalást túl gyengének ítélték magukhoz, az újban az erő, a központosítás dominál. Vagyis: érzelmi és beállítódásbeli tényezők is belejátszanak a változásba, ami több helyen is politikát teremt, és találkozik az emberek hasonló viszonyulásaival (pl. nekünk ne diktáljanak, megregulázzuk őket, szabadságharc).
8.) látszott, hogy bent vagyunk az EU-ban: először is foglalkozott velünk az EU, a Bizottságnak és az Európai Parlamentnek volt kritikája a magyar tökéllyel szemben, a miniszterelnök is szerepelhetett, másodszor számosan mentek ki más EU-országokba dolgozni, ami hétkönapi élmény lett valamennyiünk környezetében, harmadszor látványosan sok EU-támogatta fejlesztés zajlott körülöttünk (a korábbak indított projektek is ebben a ciklusban váltak igazán láthatóvá).
9.) szokatlan parlamenti viszonyok: Először is a kétharmados többség lehetetlen állapota kihozta magából, amit magában rejtett. Ez azért meglepő kicsit, hiszen az önkorlátozásra is láttunk már példákat nálunk korábban, meg látunk is jelenleg külhonban. Másodszor az ellenzék visszafogottabban, "rendszerpártibban" viselkedett, mint amire módja lett volna.
Itt kell akkor említeni azt, ami külön pont is lehetne, hogy a miniszterelnök kommunikációjában a parlament új helyet nyert. Orbán az első Fidesz-ciklus végére is egy a napi csatározások felett lebegő szimbólummá emelte magát, de megmaradt a parlamenttel a “felette, de vele” viszony, míg most ő úgy szerepelt (látványosan sok megjegyzésben fejtette ezt ki!), hogy a parlament csak úgy magától hozza ezeket a jogszabályokat, ő ebbe nem szólhat bele, mit tehet ő arról.
10.) az állami intézmények közötti kritika eltűnése: Az Állami Számvevőszék most először nem jött elő olyan jelentésekkel, amelyek felforgatják a nyugalmunkat azzal, hogy az állam rosszul gazdálkodik a rábízott vagyonnal. Nem támadták nagyhangú polgármesterek a kormány politikáját. Nem tett keresztbe a köztársasági elnök a törvénykezésnek. Itt említhetjük azokat az intézményeket is, amelyek ugyan nem államiak, mégis kartellesedtek már valamennyire: nem volt gazdatüntetés, csöndben volt az orvosi kamara, a vállalkozók fő szervezetei is nyugton maradtak.
+1.) a magyar polgárok ettől a kormányzattól befogadtak olyanokat, amelyeket az előzőektől nem. Ez egyrészt köszönhető volt az ellenzéki bénultságnak és az alternatíva hiányának, másrészt a kormányzat több tette valóban találkozott a magyarok ízlésével és gondolkodásával. Egy szó mint száz, az ország kormányzata és népe így még nem talált egymásra, mint most.
Talán többen hiányolhatják azt a pontot, hogy ebben a négy évben megbukott egy köztársasági elnök. Bár ennek jelentősége nem kicsi, botrányok érintettek korábban más közjogi méltóságot, jelesül miniszterelnököt is, és ott is volt lemondás.
Ha egyetértesz vagy vitatkoznál, lájkold és kövesd a Politológusblogot!
Follow @Politologus
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Mandiner blogajánló 2014.02.16. 16:39:01
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ephart 2014.02.16. 19:31:50
Behajtó70 2014.02.16. 19:36:01
Ezért kell a kormányzati segítség...nagyon helyesen.
Aki ezt nem látja, érti, annak a rbaszolgák közt a helyle.
Pont ez a legnagyobb különbség a ballib és a fidesz között...a ballib már feladta...illletve sosem harcolt a jobb helyekért.
Gyurcsány egy mocskos közokirathamisító adócsaló ! · http://www.youtube.com/watch?v=Fe_6EavXIwA 2014.02.16. 20:49:02
3. EZ azért van, mert az MSZP beszart minden megmérettetéstől
8. Foglalkozott velünk az EU.
Tette pl Túlzott Deficit Eljárás kapcsán úgy, hogy az MSZP-vel egyszer sem foglalkozott, miközben 8 év alatt egyszer sem tartották be a hiánycélt, és a Fidesz alatt 3 évig, úgy hogy minden évben betartották.
A többi pontból leginkább a csalódottságod süt, mert az MSZP a béka segge alatt van, és esélyük sincs.
politologus · http://politologus.blog.hu 2014.02.16. 21:41:47
laci_52 2014.02.16. 21:49:44
Ez így van!
Lett új alkotmányunk; nem voltak koalíciós balhék; nem volt országos népszavazás, ami nem baj; a gazdaságot(végre!) kemény kézzel irányították; ha szükség volt rá, hajlandóak voltak konfrontálódni az EU-val; a kétharmados többséggel(amely nem lehetetlen állapot, hanem még négy évig elképzelhető!) éltek, de nem élte vele vissza; a +1 pont 100%-ig igaz, utolsó mondatát - "Egy szó mint száz, az ország kormányzata és népe így még nem talált egymásra, mint most." - ajánlom figyelmébe mindenkinek!
Fulek 2014.02.16. 21:49:59
2014.02.16. 21:52:02
"amelyeknek politikai és főként gazdasági lehetőségei messze meghaladják a miénket" - Mesél már nekem lécci: Bill Gates milyen politikai támogatást kapott? Hát Steve Jobs? A te fejedben lehet, hogy a politika tényező a gazdaságban, máshol ez kevésbé természetes, sőt, semmi köze hozzá.
Örülök, hogy segíthettem. A különbség tehát az jobbos és balos szavazók között, hogy a jobbosok hülyék?
Zoltán Pataki Lajos 2014.02.16. 21:57:09
2014.02.16. 21:58:36
MarbleC 2014.02.16. 22:19:16
2010-ben, a válság közepén felálló kormánynak mi volt az első dolga?
Alkotmány és választási törvény módosítás.
Egy pár nap optimizmus után, vissza is nyertem a realitásomat a vezéreddel szemben. Azóta nem várok semmit, csak az újabb választást.
Mit mondott amikor nyertek?
2/3 felelősség is nem csak lehetőség.
Na ezt egy héten belül már csak a szabadrablás lehetőségét látta benne.
liebend 2014.02.16. 23:22:50
sztd 2014.03.01. 09:43:02
Arra akartam volna reflektálni, hogy az alkotmányos kultúra szerintem nem ebben a négy évben, hanem valamikor 1944-46 környékén újulhatott meg. Az 1000 éves alkotmányt leszámítva ugyanis nincs olyan rendszer, aminek a legitimálása önmagában állna, és ne lenne megkérdőjelezhető.
Ki hatalmazta fel pl. az Alkotmànybíróságot arra az aktivista hozzáállásra, amit eddig követett? Ki adta meg nekik azt az értékvonalat, ami alapján le nem írt alkotmányos elveket kérhetett számon?
Az ezer éves alkotmány idején a társadalomba ivódtak az értékelvek, utálna a szovjet csapatok közvetítettékmazokat, a rendszerváltáskor azonban mindkettő megszűnt.
Én a magam részéről sokáig nem is tudtam, hogy az Alkotmánybíróság nem pusztán az alkotmány szövege alapján jár el, pedig addigra több, mint 10 éve figyelem a politikát, ami szerintem mutatja, hogy mennyi joguk volt a leírt jogon kívül egyéb elveket figyelembe venni.
Azt gondolom, hogy az alkotmányos kultúra nem most változott meg, hanem csak most volt az alkotmányozó hatalomnak elegendő ereje érvényesíteni a korábban is meglévő (és az Alkotmánybíróságétól eltérő) szándékait.